Főrendiházi irományok, 1906. XV. kötet • 664-685. sz.

Irományszámok - 1906-665

665. szám. 47 a szükséghez képest, megfelelő számú és nyilású áteresztők vagy hidak építendők, melyek — ha azok felett nincs feltöltés, vagy ha azokra nézve más helyen eltérő megállapítás nem történik — a fahidak, illetőleg alkatrészeik anyagnemére vonatkozólag alább álló általános kikötés betartási mellett, egészen fából is készíthetők. Feltöltés által fedett közúti műtárgyakra nézve általában véve a hasonnemü és szerkezetű vasúti áteresztőkre vonatkozólag előirt feltételek mérvadók ; 0*30 méternél nem nagyobb nyilassal biró fedett utáteresztők helyett — alárendelt jelentőségű községi vagy mezei utakon — tölgy vagy vörös fenyőfatömlők is alkalmazhatók. Megjegyeztetik idevonatkozólag, hogy állami, törvényhatósági (országos) és egyáltalán fontosabb közutakon építendő műtárgyakra nézve az érvényben levő közúti szabványtervek mérvadók. Általános érvénynyel mindazon vasúti és közúti műtárgyakra nézve, melyeknél a fentebbiekben foglalt határozmányok értelmében fának az alkalmazása egyáltalában szóba jöhet, kiköttetik, hogy hidpadlózatokhoz, valamint hídfőkhöz, hidjármokhoz, jégtörőkhöz, alapczölöpökhöz és alaprácsokhoz, fal- és süveggerendákhoz csakis tölgy- vagy vörös fenyőfát, ékekhez pedig kizárólag csak tölgyfát szabad használni. Hidak és áteresztők, támasztó és bélésfalak, valamint általában alapozást igénylő más épitmények és munkák is minden körülmények közt teljesen hordképes, kellően szilárdan és akképen alapozandók, hogy az alapnak különösen egyenetlen ülepedése, csúszása illetőleg elmozdulása, alámosása, felázása vagy felfagyása be ne állhasson. Mindezen követelmények szemmel tartásával az alapozások módja és mélysége minden egyes esetben — a terep- és talajviszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek, valamint egyes műtárgyakat és építményeket illetőleg az azokra nézve netalán más helyen külön előirt vagy előírandó feltételeknek megfelelően — az alapgödrök kiemelése és a felmerülő szükséghez képest esetleg a munkák végrehajtása közben fog megállapittatni. E tekintetben azonban határozottan kiköttetik, hogy a nőtt talajba 0S0 méternél kisebb mélységre lenyúló alapozást csak fagyálló közelen szabad előállítani, továbbá — még legkedvezőbb viszonyok és legjobb minőségű talaj mellett is — csak azon különleges esetekben, mikor az illető falak minden oldalról kellően széles és a terep színvonalától mérve legalább 0*80 m. magas feltöltéssel teljesen körülfogva, illetőleg védve vannak. Az összes áteresztők és hidak, alagutak, támasztó- és bélésfalak, stb. mindennemű falazatainak előállításához kizárólag csakis román vagy — az esetrőlesetre történő megállapításhoz, illetőleg elrendeléshez képest — portlandczement, homok és viz megfelelő arányú keverésével készítendő vízálló habarcsot szabad használni. A vastartószerkezetű és vasbeton-műtárgyakra vonatkozó mindazon adatokat, helyek arra a czélra szükségesek, hogy a hidtörzskönyvek az érvényben álló, v

agy netalán még kiadandó szabályzatoknak és rendeleteknek megfelelőleg elkészíthetők legyenek, tartozik az engedélyes a tényleges kivitellel mindenben megegyezően összeállítani és a felülvizsgálati műveletekkel együtt — mint ezek kiegészítő mellékleteit — felterjeszteni. Utszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye, az eredeti út felépítményének megfelelően állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sinszáltól számítandó 8 — 8 m. osszúságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. vastagságban kavicsolandók. Egyes ontosabb útátjárók — az esetről-esetre megállapítandó mértékben — kőburkolattal látandók el.