Főrendiházi irományok, 1906. XV. kötet • 664-685. sz.
Irományszámok - 1906-685
685. szám. 403 korona 53 fillér, esik tehát egy-egy kocsira átlag 148 K 78 fillér, vagyis az eszközölt levonás a vételárnak 3-9°/o-át teszi. A törvényjavaslat 4 §-a az egyes tételek közötti á'ruhátási jogot adja meg és e részben az 1904. évi XIV. t.-czikknek egy a gyakorlatban erősen érzett hiányát kivánja pótolni. Az 1904. évi XIV. t -ez. 16. §-ának az a határozmánya, a mely szerint az emiitett törvény 6. és 13. §-aiban .megállapított czímeken engedélyezett hitelösszegek között átruházásnak helyo nincs, most, a midőn az 1904. évi XIV. t -ez. alapján foganatosítandó államvasuti beruházások befejezésükhöz közelednek : előreláthatólag igen sok oly nehézségnek válnék forrásává, a melyek hátráltatnák az 1904. évi XIV. t.-cz. 6. §-ának s a jelen törvényjavaslatnak azt a czélzatát, hogy a tervbe vett beruházások által a m. kir. államvasutak teljesítő képessége az örvendetesen fokozódott forgalommal megfelelően lépést tartson. A vasúti üzemnek ós a vasúti építkezéseknek természetéből folyik, hogy évekkel előre megállapított beruházási programm a részletekbe menő teljes pontossággal be nem tartható. A műszaki tudomány időközi vívmányainak figyelembe vétele, az anyagárak ós munkabérek változásai, a forgalom és üzem terén folyton előforduló változások mind oly tényezők, a melyek egy évekre szóló beruházási programm végrehajtását szükségképen befolyásolják és lehetetlenné teszik, hogy a végrehajtás során, az előzetesen megállapított hitelekkel szemben eltérések ne mutatkozzanak. A mily hiba volna egyes, esetleg olcsóbban végrehajtható vagy esetleg elodázhatóknak bizonyult munkálatoknak az eredetileg előirányzott hitelek keretében való végrehajtása, csak azért, mert e költségekre a törvényhozás megfelelő hitelt bocsátott a kormány rendelkezésére, ép annyira ellenkeznék a beruházási programm megállapítása alkalmával a törvényhozás előtt lebegett czélzattal az, ha egyes tervbevett munkálatok befejezése abbahagyatnék vagy elodáztatnék azért, mert a végrehajtás során felmerült különböző körülmények összehatása folytán lehetetlenné vált az illető munkálatoknak az eredetileg előirányzott hitel kereteiben való végrehajtása. E szempontok mór legelése vezette a törvényhozást akkor, a mikor az 1901. évi XII. t.czikkel a m. kir. államvasutak hálózatán eszközlendő beruházásokról és e beruházások költségeinek fedezéséről szóló 1897. évi XXX. t.-cz. 1. §-ában az egyes czímek alatt engedélyezett hitelek, valamint az ugyanezen törvényezikk 6. §-ának megfelelően az egyes évekre vonatkozó állami költségvetésekbe külön czímek alatt felveendő hitelösszegek között az átruházási jogot megadta: s e tapasztalat azt mutatja, hogy az 1904. évi XIV. t.-cz. által a m. kir. államvasutak beruházásaira engedélyezett hitelek czélszerű felhasználása érdekében, e hitelek tekintetében is hasonló átruházási jog kérése válik szükségessé. Az erre vonatkozó intézkedéseket tartalmazza a 4. §. első bekezdése, mig a második bekezdés határozmányai ugyancsak az 1904. évi XIV. t. ez. által a m. kir. államvasutak beruházására engedélyezett hitelek czélszerű felhasználásának biztosítása érdekében lehetővé akarjak tenni azt, hogy azok az összegek, a melyek e hitelekből az illető költségvetési évben czélszerűen felhasználhatók nem voltak, vagy felhasználhatók nem lesznek, bezárólag az 1912-iki számadási év végéig, külön hitel-lekötés nélkül is felhasználhatók legyenek. Ehhez hasonló rendelkezést tartalmazott már az 1897. évi XXX. törvényezikk 5. §-a is. Az 1904. évi XIV. törvényezikk alkotása alkalmával 51*
