Főrendiházi irományok, 1906. XV. kötet • 664-685. sz.
Irományszámok - 1906-685
085. szám. 395 már szintén rendelkezik, de nem abban a terjedelemben, bogy azok a m. kir. államvasutak azon igényeinek megfelelbessenek, a melyeket a m. kir. államvasutak forgalmi képességük fentartása ós fejlesztése érdekében ugy az államgépgyárban megrendelendő mozdonyok és vasszerkezetek révén közvetve, mint vasúti sinek és egyéb vasanyagok megrendelése utján közvetlenül az állami vasművekkel szemben a közeli jövőben támasztani lesznek kénytelenek. Az 1. §-hoz tartozó részletezésben tárgyalt állam vasúti beruházások tehát kényszeritőleg a budapesti álla m gépgyárban ós a vidéki kincstári vasművekben sürgős s a lehető legrövidebb idő alatt végrehajtandó beruházásokat követelnek meg, melyek az államvasuti beruházásoknak jóformán előfeltételei lévén, ez a körülmény indokolja a jelen törvényjavaslat keretébe való beillesztésüket. A törvényjavaslat 2. £-ban engedélyezni kért 12,806.000 K különben nemcsak a gyárak termelőképességének fokozását czólozza, hanem az alábbiak szerint részben a székesfővárosban uralkodó lakásínséget is hivatva van enyhíteni, az állami gépgyár munkásai részére szolgáló lakóházak építése által, a mivel a kormány egyúttal a nagyobb munkaadóknak követendő példát is akar nyújtani. A kért hitelből ugyanis a következő létesítmények terveztetnek : a) Lakógyarmat az államgépgyár munkásai részére. . . 5,000.000 K b) A budapesti gépgyár termelőképességének fokozása . . 4,500.000 » c) A diósgyőri gyár termelőképességének fokozása . , 2,287.000 » d) A zóiyombrózói gyár termelőképességének fokozása. . 251.000 » e) A vajdahunyadi gyár termelőképességének fokozása. . 368.000 » /) A nagybátonyi kőszónbánya termelőképességének fokozása 400.000 » Összesen mint fent . . . 12,806.000 K Annak megemlítése mellett, hogy az egyes czélokra a fentiek szerint előirányzott hitelösszegek a munkálatok végrehajtása közben esetleg változást szenvedhetnek, a tervezett munkálatok terjedelmét és rendeltetését illetőleg a következők adatnak elő : ad a) A budapesti államgépgyár területe négy utcza által határolt teljes telektömböt képez, a mely ma már azon részek kivételével, a mely a gyártás, valamint az anyagraktározás ós a közlekedés czéljaira okvetlenül fentartandók, teljesen be van építve és pedig részben irodai, raktári és műhelyi épületekkel, részben egy még a gyár első telepítéséből származó s kereken 100 lakást, valamint műnk ásóttermet s hasonló munkásjóléti intézményeket magában foglaló munkásgyarmattal. Ez a gyarmat ma az évek során terjeszkedett gyárba oly módon van beékelve, hogy annak a gyártás igényeihez alkalmazkodó bővítése mindaddig, mig a gyarmat jelenlegi helyén megmarad, lehetetlen. A b) alatt tervezett létesítmények czélszerű kivitele ezek szerint a munkásgyarmat lebontását elkerülhetetlenné tevén, annak pótlásául s a munkáslakásokban fennálló hiány enyhítése érdekében uj munkásgyarmat létesítését tervezi a kormány a Simor-, Golgotha-, Szapáry- ós Delej-utczák által határolt, tehát a jelenlegi gyárterületen kívül, de annak tőszomszédságában fekvő telektömbön, a mely annak eddigi tulajdonosától, a székesfőváros közönségétől az 1907. évi XXXV. t.-cz.-ben foglalt felhatalmazás alapján ós az ugyanezen törvényben e czólra rendelkezésre bocsátott hitel terhére már megszereztetett. Az uj munkásgyarmat kereken 700 egyszobás munkáslakást, néhány 2—3 szobás altiszti- és tiszti lakást (a gyártelep felügyeletével és a gyári tűzoltóság 50*
