Főrendiházi irományok, 1906. XV. kötet • 664-685. sz.

Irományszámok - 1906-684

684. szám. 367 szóló kötelezettségek vállalására ad felhatalmazást. Egyidejűleg hangsúlyozni merem azonban, hogy mig egyrészt ezen vállalható kötelezettségek feltétlenül a leggazdagabban jövedelmező tehernek fognak bizonyulni, másrészt ezen megterhelés az 1908-ik évi állami költségvetés vonatkozó részében (XX. fejezet. 14. czím, 2. rovat, 5. és 8. alrovat ós IX. fejezet, 20. czím, 3. rovat) tényleg teljes íödözetre talál. Ha pedig a szarvasmarhatenyésztés országos emelésére szolgáló alapról szóló 1895 évi XLVII. törvényczikk hatályon kivüi helyezésével felszabadított ós országos állattenyésztési alappá átvedlett négy és félmillió koronának és kamatjövedelmének jövőbeli rendeltetését figyelembe vesszük — mellőzhetőnek találjuk egyrészt az állami, rendes költségvetés XX. fejezet 14. czím, 2 rovat, 2. alrovat alatt beállitott kiadási tételnek már is szükségesnek mutatkozó és az állattenyésztés fejlesztéséről szóló törvénynek életbeléptével egyébként el nem kerülhető további emelését, másrészt az állandó jellegű tenyész- és haszonállat-vásártelep létesítéséhez igényelt beruházási hitelről való külön gondoskodást. 1. §. Az 1., 2. és 3. pont kizárólag a köztenyésztés czéljaira szolgáló apaállatokban (a lótenyésztéstől eltekintve) mutatkozó szükséglet kielégítésének támogatására vonatkozik. Az állatállománynak szám- és minőségbeli fejlesztését a megfelelő apaállatok kellő száma nélkül egyéb eszközökkel elérni nem lehet és kiszámíthatatlan azon kár, melyet az apaállatok hiánya, valamint a meglevőknek selejtes minősége okoz. Pedig az apaállathiány csekély kivétellel az ország legtöbb vidékén észlelhető, noha a m. kir. állattenyésztési felügyelőségek szervezése ós szaporítása óta folytatott s az idézett pontokban jelzett gyakorlattal a helyzet lényegesen javult. Czélom tehát ezen javulás folytonosságát biztosítani. Ez okból méltányosnak és czélszerűnek látszik, hogy az anyagi eszközök ^agy a szakbeli ismeretek hiányának esetére is a beszerzés lehetősége ugyancsak törvényes alapon biztosittassék. A 4. ponttal megállapított állami kedvezmény az egyéb tenyészanyag beszerzését könnyiti meg. Ugyancsak gyakorlati tapasztalatok szólnak a mellett, hogy az országnak egyes, a tenyésztés terén már előrehaladott vidékén található, jóminőségű tenyészanyagfelesleggel vagy ilyennek az idegenből való beszerzésével egyes községekben vagy község-csoportokban már a közel jövőben viruló tenyészetnek lehet az alapját megvetni. Gazdatársadaimi testületek, egj^esületek és szövetkezetek, továbbá a törvényhatóságoknak a mezőgazdasági érdekeket szolgáló testületei és a m. kir. állattenyésztési felügyelőségek iparkodtak eddig, még pedig több esetben sikerrel a tehén-, illetve üsző-tenyészanyagnak beszerzésére az érdeklődést felébreszteni ós a kisteny ész tőket ilyennel akár valamely pénzintézettől, akár a szar vasmarhatenyésztés országos emelésére szolgáló alapból felvett kölcsön utján ellátni. Az emiitett alapnak az 1895. évi XLVII. t.-cz. rendelkezésének megfelelő ily értelmű felhasználása körül szerzett tapasztalatok pénzügyi szempontból sajnos nem födik az alap létesítésekor táplált reményeket. Az alap ugyan szolgálja a rendeltetését, vágyónál Iádé ka is teljesen biztosított, de nem valósul azon remény, hogy a rövid időre részlettörlesztés kötelezettsége mellett nyújtott kölcsönök megtérülvén újból és újból más és más igény-