Főrendiházi irományok, 1906. XV. kötet • 664-685. sz.

Irományszámok - 1906-665

685. szánh '33 Engedélyes a kisajátítási és kártalanítási ügyeket, utóbbiakat annyiban, a mennyiben a birói útra nem tereitettek volna, a jelen engedélyokirat 10. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt rendezni és ennek megörténtét a műszaki felülvizsgálat alkalmával igazolni tartozik. 6. §. A magyar királyi államvasutak Szerencs és Hidasnémeti állomásaihoz való csatlakozás, az ennek folytán szükséges uj építkezésűk, és átalakítások eszközlése, valamint a csatlakozási állomásoknak közös használata, továbbá a helyi érdekű vasút egyes vonalainak a magyar királyi államvasutak hidasnémeti—kassai vonalán Kassáig leendő közlekedtetése iránt engedélyes a m. kir. államvasutak igazgatóságával a kereskedelemügyi magyar királyi minister előző jóváhagyásának fentartása mellett egyezségre lépni köteles. À csatlakozás, illetve közös használatra való berendezés folytán a csatlakozási közös állomásodon, valamint Kassa állomáson szükségessé váló uj építkezések és átalakítások költségeit engedélyes az uj építési tőkéből fedezni tartozik. Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (peage-jog) használatára, végül egyes iparvágányoknak a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződéseket engedélyes csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet; viszont azonban köteles engedélyes más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes vasutjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (peage-jog) használata, végül az iparvágányoknak az engedélyes vasutján való átvezetése akár engedély okiratilag, akár a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélyével biztosíttatott. A mennyiben pedig ugy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, a feltételeket a kereskedelemügyi magyar királyi minister fogja rendeleti utón az érdekelt felekre nézre kölelezőleg megállapítani, 7. §• Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 4,996.000 korona, azaz négymilliókilenczszázkilenczvenhatezer koronában állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes 264.000 koronát tartozik fordítani. Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges összeget (alaptőke) a kereskedelemügyi m. kir. minister a m. kir. pénzügyministerrel egyetértőleg állapítja meg. .Ugyancsak a tényleges tőkéből 25.000 korona rendes beruházási czélokra, 0.000 korona pedig a hóvédművek költségeinek fedezésére, mint rendes, 1 Çjve külön tartalékalap kihasítandó és készpénzben, vagy a helyi érdekű vasút P» sere és üzletére alakítandó részvénytársaság a kibocsátási árfolyamon számított elsőbbségi részvényeiben külön kezelendő. Az elsőbbségi részvények rendeltetésszerű felhasználásukig osztalékban nem részesitendők. A tartalékalapok, valamint a jelen engedélyokirat 2t. §-a értelmében annak növelésére fordítandó összeg csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertői esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lesz felhasználható. Főrendi iromány. XV 1906-1911. 5