Főrendiházi irományok, 1906. XV. kötet • 664-685. sz.
Irományszámok - 1906-670
L>so 070. szám. A kötelezőleg megkívánt rendes évi közgyűlésen felül megengedi a javaslat, hogy húsz közgyűlési tag bármikor kívánhassa a közgyűlés egybehivasát. Ugyanezt a jogot megadja a javaslat az igazgatóságnak, a felügyelő bizottságnak, sőt bármelyik ügyvédi kamara közgyűlésének is. Az összehívás módozatait tüzetesen zz alapszabályok fogják rendezni. Hogy mely intézeti ügyek fognak az intézeti közgyűlés hatáskörébe tartozni, ezt részletesen szintén az alapszabályoknak kell majd megállapítaniuk. A javaslat az ügyeknek csupán egyes csoportjait emeli ki, mint olyanokat, a melyeknek már természetüknél fogva szükségképpen a közgyűlés hatáskörébe kell tartozniuk. Ezzel a kitétellel azonban: »a közgyűlés hatáskörébe tartoznak különösen«, világosan utal a javaslat arra, hogy a közgyűlés hatáskörét nem kívánja kimerítően szabályozni s egyáltalán nem akarja kizárni azt, hogy az alapszabályok a törvényben felsorolt ügyeken felül még egyéb ügyeket is utalhassanak a közgyűlés elé. Az intézeti közgyűlés határozatképességéhez a javaslat 30 tag jelenlétét kívánja meg. Tekintettel van a javaslat e szám megállapításánál arra, hogy az intézet öt tisztviselője és az igazgatóságnak ezenfelül öt rendes és két póttagja is tagja az intézeti közgyűlésnek és a javaslat ki akarja zárni, hogy ezek esetleg önmagukban döntő többségét alkothassák a határozatképességhez megkívánt legkisebb számmal megalakult közgyűlésnek. Ezenfelül szükségesnek tartja a javaslat azt is kizárni, hogy az igazgatóság tagjai résztvehessenek az évi számadások jóváhagyását, valamint az igazgatóság részére a felmentvény megadását vagy megtagadását tárgyazó közgyűlési határozatra vonatkozó szavazásban; mert ezekben az ügyekben az igazgatóság legfontosabb tényeinek felülvizsgálatáról lévén szó, az igazgatóság tagjait érdekeltség okából a szavazati jog azokban a kérdésekben helyesen meg nem illetheti. Ez a szabály azonban önként érthetőleg a közgyűlés határozatképességének megszűnését nem vonja maga után oly esetben, midőn a határozatképességhez megkívánt harmincz szám csak a szavazásból kizárt, de jelenlevő igazgatósági tagokkal együtt van meg; mert a határozatképességhez a harmincz tagnak csupán jelenléte s nem egyszersmind az kívántatik meg, hogy a 30 tag a szavazásban is részt vegyen. Az igazgatóság tagjai alatt azonban itt nem csupán az igazgatósági rendes tagokat és póttagokat, hanem az intézet tisztviselőit is kell érteni, mert a javaslat 10. §-ának első bekezdése szerint az igazgatóságnak ezek is tagjai. Az igazgatóság tagjait a szavazásból egyéb oly ügyekben is kizárni, a melyekben közvetlenül vagy közvetve érdekelve vannak, nem mutatkozik — legalább a törvényben — mellőzhetetlenül szükségesnek, sőt gyakran az intézet sikeres működése érdekében nem is volna — még az alapszabályokban sem — kivánatos. A 10. §-hoz. Ez a §. az intézet igazgatóságáról rendelkezik. E rendelkezések tüzetesebb igazolásra alig szorulnak. Az igazgatóság 10 rendes tagból, 4 póttagból áll az intézet tisztviselőin felül. Hogy a póttagok az igazgatóság működésében mely esetekben vesznek részt, az alapszabályok fogják meghatározni. A §. harmadik bekezdésében foglalt az a rendelkezés, hogy az igazgatóság rendes tagjainak é3 póttagjainak fele részét az intézet közgyűlési tagjai, másik fele részét ellenben az intézetnek más tagjai közül kell választani, indokát abban találja, hogy a mint egyfelől szükséges az, hogy az igazgatóság bizonyos mér-
