Főrendiházi irományok, 1906. XV. kötet • 664-685. sz.

Irományszámok - 1906-664

664. szám. ID mint a számba jövő egyéb körülményekre — megengedhetőnek fog találtatni, ilynemű kőfalak, úgyszintén kőburkolatok, esetleg habarcs nélkül, szárazon is lesznek rakhatók. Pályaáthidalások hidfői és szárnyai, valamint esetleges pillérei és boltozatai — mennyiben ilynemű műtárgyak az engedélyezett vasúton egyáltalában kivitelre kerülnének — kőből, téglából, vagy portlandczement betonból, tartószerkezetei pedig fából, vagy vasból lesznek előállitandók ; megjegyeztetvén, hogy fatartószerkezetek mellett, pillérek helyett falazott lábazatokra állitandó íajármok is, alkalmazhatók. A pályaáthidalások egészen vasbetonból is készithetők. Közutak átvezetésére szolgáló pályaáthidalások tervezésénél és építésénél, — különösen a tarlószerkezet számításánál alapul veendő terheléseket, valamint a hidpálya elrendezését és szerkezetét illetőleg — az érintett közutak műtárgyaira nézve érvényben álló szabályok és szabványok is figyelembe veendők lesznek. Pályaáthidalások, valamint támasztó és bélésfalak azon részei, melyek feltétlenül köböl lesznek készitendők, az illető szabványokban vagy építési részlettervekben fognak megjelöltem, esetleg pedig rendeletileg megállapittatnL Útátjárók, párhuzamos utak, utszabályozások és állomási hozzájáró utakban a szükséghez képest, megfelelő számú és nyílású áteresztők, vagy hidak építendők, melyek — ha azok felett nincs feltöltés, vagy ha azokra nézve más helyen eltérő megállapítás nem történik — a fahidat, illetőleg alkatrészeik anyagnemére vonatkozólag alább álló általános kikötés betartása mellett egészen fából is készithetők. Feltöltés által fedett közúti műtárgyakra nézve általában véve a hasounemű és szerkezetű vasúti áteresztőkre vonatkozólag előirt feltételek mérvadók; 030 méternél nem nagyobb nyilassal biró fedett utáteresztők helyett— alárendelt jelentőségű községi, vagy mezei utakon — tölgy, vagy vörös fenyőfa-tömlők is alkalmazhatók. Megjegyeztetik ide vonatkozólag, hogy állami, törvényhatósági és egyáltalán fontosabb közutakon építendő műtárgyakra nézve az érvényben levő közúti szabványtervek mérvadók. Altalános- érvénynyel mindazon vasúti és közúti műtárgyakra nézve, melyeknél a fentebbiekben foglalt határozmányok értelmében fának az alkalmazása egyáltalában szóba jöhet, kiköttetik, hogy hidpadlózatokhoz, valamint hídfőkhöz, hidJármokhoz, jégtörőkhöz, alapczölöpökhöz és alaprácsokhoz, fal- és süveggerendákhoz csakis tölgy- vagy vörös fenyőfát, ékekhez pedig kizárólag csak tölgyfát szabad használni. Hidak és áteresztök, támasztó és bélésfalak, valamint általában alapozást igénylő más építmények és munkák is minden körülmények közt teljesen hordképesen, kellően szilárdan és akképen alapozandók, hogy az alapnak különösen egyenetlen ülepedése, csúszása, illetőleg elmozdulása, alámosása, felázása vagy felfagyása be ne állhasson. Mindezen követelmények szemmeltartásával az alapozások módja és mélysége ininden egyes esetben a terep- és talajviszonyoknak és a még egyébként figyeembe jövő körülményeknek, valamint egyes műtárgyakat és építményeket illetőleg az az

°kra nézve netalán más helyen külön előirt, vagy előírandó feltételeknek megfelelően az alapgödrök kiemelése és a felmerülő szükséghez képest esetleg a unkák végrehajtása közben fog megállapittatni. E tekintetben azonban határo? an kiköttetik, hogy a nőtt talajba 0*80 méternél kisebb mélységre lenyúló ^apozást csak fagyálló kőzeten szabad előállítani, továbbá — még legkedvezőbb í&zonyok és legjobb minőségű talaj mellett is — csak azon különleges esetekben, mikor az illető falak minden oldalról kellően széles és a terep színvonalától merve legalább 0-80 m. magas feltöltéssel teljesen körülfogva, illetőleg védve a*