Főrendiházi irományok, 1906. XV. kötet • 664-685. sz.

Irományszámok - 1906-664

6G4. szám. 17 védszalagnak is. E tekintelben kivételt csak a budapest—zimonyi és a Szabadka— dáljai vasutakkal párhuzamos vonalrészek képeznek, a melyeknél a töltés lábánál hagyandó padkának és a kisajátítási védszalagnak is 1*0 méter szélesnek kell lennie. A m. kir. államvasutaknál alkalmazott elhatárolási szabályzatnak érvényessége ezen helyi érdekű vasútra is kiterjesztetik. Szálas- vagy csemete-erdőket átmetsző, vagy érintő pályarészek mentén azok a védszalagok, a melyeken biztonsági tekintetekből az erdő kiirtandó, az előbb emiitett elhatárolási szabályzatban előirt szélességben beváltandók, illetőleg kisajátitandók és mint pályatulaj don elhatárolandók. Ezen beváltás, illetőleg kisajátítás csak abban az esetben mellőzhető, ha a szabályszerű védszalagok területére üézve az illető erdőbirtokosoktól jogérvényesen kiállított és úgy a központi, mint a vidéki telekkönyvben a vasút javára bekebelezendő szolgalmi nyilatkozatok szereztetnek be, a melyek értelmében a védszalagok területének be nem ültetése, illetőleg be nem fásítása, valamint cserje- és bokornövényektől menten tartása örök időkre biztosíttatik. Gsuszamlások vagy más természetű deformatiók meggátlása és megszüntetése czéljából úgy töltéseknél, mint bevágásoknál megfelelő óvintézkedések, valamint a szükséges vízmentesítési és biztosítási munkák alkalmazandók. Előre láthatólag csuszamlásra vagy másnemű deformatióra hajlandó terepen a szükségesnek mutatkozó teljesítmények még a földmunkák megkezdése, illetőleg általában a terep és talaj egyensúlyának megbolygatása előtt, egyébként pedig az építés közben vagy a műszaki felülvizsgálat, eesetleg pedig a műszaki utófelülvizsgálat eredménye alapján megállapítandó módon és terjedelemben hajtandók végre. Ár-, illetve belvizterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszin legalább 0*80 méterrel a legmagasabb ár-, illetőleg belvizállás felett tartandó. Mindenütt ott, a hol azt a helyi viszonyok és körülmények bármi oknál fogva megkövetelik, a pályatest és tartozékai — az épités közben vagy a műszaki felülvizgálatnál, esetleg pedig a műszaki utófelülvizsgálat eredménye alapján megállapítandó módon és terjedelemben — biztositandók. A pályának azon részein, melyek a Ferencz-csatorna, illetőleg a Ferencz József-csatorna medrébe esnek, a vasúti töltés lejtői a csatorna normális vizszíne felett 0*5 méter magasságig — az elrendeléshez képest — megfelelő méretű kölábra támaszkodó kőburkolattal, vagy fűzfafonások közt létesített kőkirakással lesznek biztositandók. Ugyanígy lesznek biztositandók a vontató-vágánynak a Duna árterületébe eső részei is, a legmagasabb árvizszin feletti 0*50 méter magasságig. A hó- vagy futóhomok-befuvásnak különösen és nagyobb mértékben kitett vonalrészeken a beíuvás meggátlására szükségeseknek mutatkozó munkák és egyéb védő intézkedések a pálya épitése közben vagy műszaki felülvizsgálatánál, esetleg Pedig a műszaki utófelülvizsgálat, vagy későbbi tapasztalatok eredménye alapján fognak megállapittatni és az építési tőke terhére elrendeltetni. A műtárgyak tartószerkezeteinek alsó éle és a legnagyobb ár-, illetőleg belvizek szine között — az érintett vízfolyások vagy belvizek természetéhez és onlosságához, valamint a különböző műtárgyak nagyságához és a még egyébként figyelembe jövő viszonyokhoz és körülményekhez képest — áteresztőknél és Kisebb hidaknál 0-5 —1-0 méter, nagyobb hidaknál pedig legalább 1*0 méter nyilt magasság maradjon. A Ferencz-csatorna, illetőleg a Ferencz József-csatornahidak szerkezetének alsó éle a csatorna normális vizszine felett legalább 5*70 méter magasságban helyezendő el. Főrendi iromány. XV. 1906—1911. 3