Főrendiházi irományok, 1906. XIV. kötet • 594-663. sz.

Irományszámok - 1906-608

ë08. szám. 73 az előny, hogy a tagosítások gyorsabb befejezésével a birtokosok anyagi helyzete javul, és igy teljesítőképessége is gyarapszik. A birtokrendezési költség járulékok az állami költségvetésben egyáltalában nem szerepelnek, azokra az országgyűlésnek semmi ingerentiája nincsen. A birtokrendezési költségek tisztán a biróság által megállapított bírósági eljárási költségek, a melyeknek a közadók módjára való behajtása pusztán czélszerűsógből rendeltetett el. Ennélfogva kétségtelen, hogy a behajtásra az 1867. évi X. t.-cz. intézkedései alkalmazást nem nyerhetnek. A közelmúltban felmerült nehézségekkel szemben azonban czólszerűnek látszik ezt a törvényben is kimondani. A XV. czikkelyhez. Ez a §. a törvényhatóság tiszti ügyészének biztosit a közérdekből beavatkozási jogot a birtokrendezési eljárás körében. A 356/93. utasítás 62. § a, a midőn az érdekelt felek képviseletét rendezi, a mellett, hogy a csoportképviselet módját megállapítja, a mennyiben egyéni képviseletről a felek nem gondoskodtak, a birói határozatokat a képviselők részére kézbesitteti és a községben szokott módon rendeli közhírré tétetni. Gyakori és súlyos visszaélések merültek fel a közérdek ós a tudatlan kisebb birtokosság rovására különösen a jogorvoslatok szándékos elmulasztása körül azért, inert az idézett utasítás 11. $-a szerint az ügygondnokoknak és a képviseleti csoportok képviselőinek jogköre egyezségek kötésére is kiter-jedhet. A szükséges jogorvoslatok rosszhiszemű elmulasztása folytán emelkedtek Jogerőre sokszor a törvény és íelsőbiró.i gyakorlattal ellentétes határozatok, '"•'i't a községi elöljáróságok és a csoportkép viselők egyetértésével jogorvoslattal azok ellen senki sem élt. Sem a törvény, sem az eljárási utasítás nem adott módot arra, hogy e szabálytalan eljárások felső birói megváltoztatása férhető legyen. A jelen javaslat fokozott mórtékben kívánja meg a közérdekyől való ellenőrzést. A legelőfelosztások, új közlegelők képzése, a földmívelés4gyi ministerinm nem mellőzhető határozata a tagosítás gazdasági czélszerû« sége szempontjából mind indokolják a javasolt rendelkezést. Meg kell adni az utat és módot arra, hogy a felek sokszor könnyelműségből vagy rosszhiszeműségből egyezségileg ne vonhassák el a szabálytalan jnódon befejezett eljárást a felülvizsgálat alól. A közérdekből rendelt ezen jogorvoslatok lehetősége már egymagában elég figyelmeztetés a felekre nézve, hogy a törvény szándékos megkerülésével czólt nem érnek. üyen jogorvoslatok esetén a felsőbíróság az egyozségeket nemcsak alaki tekintetben és a helyesség szempontjából vizsgálja felül, de megbírálja abban a tekintetben is, hogy nem ütközik valamely törvény tiltó rendelkezésébe, pl. erdő- vagy legelőfelosztások megengedésénél, újra-arányositás elrendelésénél. A XVI. czikkelyhez. A szokásos abrogationalis záradék. Főrendi iromány. XIV. 1902 Í311. 10