Főrendiházi irományok, 1906. XIV. kötet • 594-663. sz.
Irományszámok - 1906-608
70 608. szám. Az újra arányositás még azok részére is ki van zárva, a kik azt pld. földesúri jogon, vagy mert eredetileg 100 holdon felüli illetményre igényt tarthattak, az érdemleges tárgyaláson kívánhatták volna. Ez az intézkedés uj elvet nem állapit meg, hanem a joggyakorlat mai állásának felel meg. Az úrbéri faizás gyakorlása fejében kiadott erdőilletmények feloszthatatlansága a törvény és joggyakorlat szerint eddig is meg volt állapitva. A közbirtokossági birtokközösségeknél azonban a törvény a közösség megszüntetését polgári peres eljárás utján nem zárta ki. A joggyakorlatban volt egy-két eset arra, hogy az ily közösségeket polgári peres eljárás utján szándékolták megszüntetni az érdekeltek. A bíróságok elutasították az ily irányú kérelmeket. Legújabban a marosvásárhelyi tábla határozott ily értelemben. E közösségek csak addig állandó közösségek, a mig erdők ós havasok a tárgyai. A lehetőség meg van adva arra, hogy indokolt esetekben egész erdővagy ha vas terű letek a legelőkhöz és viszont a legelőterületek az előbbiekhez csatoltassanak. A művelési nem változta val az erdő- ós havasbeli állandó jellegű közösség a legelőre fennálló rendelkezések szerint már felosztható. A földmívelósügyi minister jogkörébe kell utalni az erdő ós legelő kicserélésének engedélyezését, mert az eddigi rendelkezések sok panaszra adtak okot s azok további merev alkalmazása nem volna helyes. Az ötvenes években eszközölt kat. munkálatok tekintet nélkül a terepes talajviszonyokra, reásütöttók az erdő jellegét minden olyan területre, a melyen bokor vagy pár fa volt, viszont őserdő területeket nem ritkán legelőnek minősítettek. Az erdőtörvény alapján [azután állami kezelésbe jutottak nemcsak a sokszor tévesen erdőknek minősitett temletek, de a beerdosült legelők is. Szükséges azért mindenütt, hogy a községek és közbirtokosságok erdői és legelői között határ vonassék. Illetve szükséges az, hogy mindazok a területek, a melyek talajviszonyuk ós fekvésük miatt rendszeres legeltetésre nem alkalmasak, vagy a melyek feltétlen erdőtalajt képeznek, az erdőhöz és viszont, hogy az erdőterületekből a jó talajú, rótművelésre, legeltetésre avagy másnemű gazdasági mívelósre állandóan alkalmas területek, a legelő területekhez csatoltassa nak. A XI. czikkelyhez. Ez a §. a folyamatban lévő arányosítással kapcsolatos tágositási ügyekre foglal magában átmeneti intézkedéseket. A folyamatban lévő ily ügyekre nézve azonban csak abban az esetben rendeli a javaslat I. ós X. czikkelyeit alkalmazandóknak, ha jogerős birói határozat ;i részesedési jogosultságot, az aránykulcsot, annak terjedelmét meg nem állapította, avagy ha valamely elkülönítésre igényt tartó részes fél illetményének megállapítása ós elkülönítése szintén jogerős birói határozattal meg nem állapíttatott. A törvény visszaható erővel tehát nem bir, de a folyamatban lévő oly ügyekben, a melyeknél fogva jogokat még senki sem szerzett, az ujabb intézkedéseket rendeli alkalmazandónak, mint azt pl. az 1871. évi LIII. t.-cz. 85. és 86. $-a is teszi, a mely a jogérvónyesen be nem fejezett úrbéri ügyeket a törvény hatályba lépte napján az uj intézkedések rendelkezései alá vonja, a hozott jogerős ítéleteket és jogérvényes egyezségeket pedig érintetlenül hagyja.
