Főrendiházi irományok, 1906. XIV. kötet • 594-663. sz.
Irományszámok - 1906-608
66 608. szám. Az állattenyésztés fontos érdekei által vezettetve az 1894. évi XII. t.-cz. 12. §-a már megfelelő korlátozást állitott fel olyan közös legelők felosztására nézve, a melyek a törvény életbelépte idejében közös legelő jellegével birtak, a mennyiben az ezek felosztására irányuló birói eljárás meginditását a földmivelésügyi minister hozzájárulásától tette függővé. E törvény rendelkezését a gyakorlatban általában ugy magyarázták, hogy , nem vonatkozik az úrbéri elkülönités és arányositási elj árason még keresztül nem ment közös használatú legelők ós erdei legelőkre. Ezek tehát részint az 1871. évi LIII. t.-cz. 42. §. 74. ós 79. §-ai alapján feloszthatók a nélkül, bogy a földmivelésügyi minister előzetes hozzáj árulása szükséges volna, részint pedig az arányositási eljárás során az 1880. évi XLV. t.-cz. 25. §-ában megállapított feltételekkel szintén egyéni felosztás tárgyát képezhetik. Szükséges tehát minden kétséget kizárólag mindennemű közös legelőre nézve megállapítani a felosztás feltóteleit. Semmi indok sem szól a mellett, hogy a birtokrendezés folyamata alatt feloszthatók legyenek oly közös területele, a melyek a birtokrendezés befejezése esetén a mennyiben közösségben maradnak — csak a földmivelésügyi minister hozzájárulásával lennének feloszthatók; mivel az 1894. évi XII. t.-cz. 12. §-ának általában az volt a czólja, hogy a közös legelők indokolatlan ós káros felosztását, tekintet nélkül azok jogi minőségére ós eredetére, megakadályozza. Természetes, hogy a legelőterületek megóvására irányuló törekvés nem gördíthet akadályokat a tagositás czélszeru keresztülvitele elé. Ha a legelő területek kicserélése okadatolt, az a földmivelésügyi minister engedélyével a tagositó érdekeltség költségén elrendelhető. Az 1880 : XLV. t.-cz. §. része változatlanul marad az erdők közötti részletek kicserélésére vonatkozólag. Nagyfontosságú a javaslat azon intézkedése, a mely elrendeli, hogy a tagositás útján a birtokosság, ha gazdasági érdeke ezt okadatolttá teszik', közlegel^t létesiteni, vagy ha annak kiegészitésóre vagy nagyobbitására vari szükség, ezt keresztül vinni köteles. Kétségtelen, hogy ez a rendelkezés súlyosan érinti a magántulajdont és az egyéni szabad rendelkezést. Mindamellett eltekintve attól, hogy a tagositási eljárás már magában véve korlátozza a tulajdonjogot és közérdekből valóságos kisajátítási jogot foglal magában, bizonyos, hogy az első sorban állattenyésztésre és nem szemtermelósre utalt erdélyrészi kisbirtokososztály súlyos;in érzi a közlegelő hiányát. Sok helyen nagy áldozatokkal, vásárlás útján szerez magának felosztott közlegelője helyett ujat. Ha a meglevő közlegelőket gazdasági érdekekből védelem alá veszi a törvény és azok korlátlan felosztását megakadályozza, természetes az is, hogy ily közlegelők létesitését kötelezővé kell tennie. v A terület 3%-ában megállapított hozzájárulás mérve elég mérsékelt, szemben a nagy gazdasági érdekekkel. Az V. és VI. czikkelyhez. Ha a földmivelésügyi minister határozatát a tagositás olrendelóse iránt beadott kérelem mellé csatolták, ós tárgyalás kitűzését kérik, a biróság épp ügy mint az előbbi rendelkezések körülirják, hivatalból nyomozza ki a szükséges hányadot, a mely különböző a szerint, a mint a határozat az elrendelési hasznosnak és czélszerűen foganatosithatóknak mondja vagy nem. A tárgyain s m megidézett, de meg nem jelent felek csak abban az esetiben tekintetnek ug} r , mint a kik a tagosítást óhajtják, ha a földmivelésügyi
