Főrendiházi irományok, 1906. XIV. kötet • 594-663. sz.
Irományszámok - 1906-608
608. szám. 39 Ezenkivül az arányosítandó közös birtokból illetményének természetben elkülönítését — az érdemleges tárgyalás rendjén — kivánhatja: 1. szántóföldekből, rétekből, kaszálókból, nádasokból, minden részes fél illetményeinek nagyságára való tekintet nélkül, feltótlenül; 2. erdőkből, legelőkből és havasokból: a) a volt földesúr saját illetményére, valamint volt úrbéresei összilletmónyére nézve az illetmények nagyságára való tekintet nélkül, feltótlenül : b) mindaz a többi részes fél saját egyéni illetményére nézve, a kinek a kihasitandó illetménye a 100 kataszteri holdat meghaladja. A természetben elkülönített egyéni birtokrészek szabad tulajdonná lesznek. A közösen maradó temletek használata a megállapított arány szerint illeti az állandó közösségben maradó részeseket. Az 1880. évi szeptember 10. napja után az élők közötti jogügylettel szerzett ingatlanok után, vagy az ingatlanok nélkül szerzett arányrészek után egyéni illetményeknek természetben való elkülönitóse csak abban az esetben rendelhető el, ha azok után illetményeik elkülönítését a volt tulajdonosok egyedenként is igényelhették volna. A közösen maradt erdőkből, legelőkből ós havasokból a már befejezett arányositasi eljárás után, habár az a részesedési arány megállapítására korlátozottan történt is, továbbá az 1871 : LIK. t.-cz. 32. §. tekintetbe vételével elkülönített erdőkből egyéni illetmények elkülönítésének som birtokrendezési, sem polgári peres eljárás utján helye nincsen, azok részére sem, a kik azt az érdemleges tárgyalás során jogszerűen kérelmezhették volna. A földmivelósügyi minister indokolt esetekben megengedheti, hogy a közösben maradó erdők oly részletei, a melyek fekvésüknél és talajuk minőségénél fogva állandó legeltetésre alkalmasak ós a közös birtokosok legelő-szükségletének kielégítésére szükségesek, a közösen maradó legelőhöz vagy havashoz (havasi legelőhöz), és viszont a közösben maradó legelő vagy havas (havasi legelő) oly részletei, a melyek a talaj termő erejének veszélyeztetése nélkül legeltetésre tovább nem használhatók, a közösben maradó erdőhöz esatoltassanak. A faállományért befolyó pénz ilyen esetben első sorban a legelővé való átalakítással és a közös legelő okszerű berendezésével és jókarban tartásával járó költségek fedezésére fordítandó. XI. I fi K v f\^ czik kelyek szabályait keli alkalmazni az ennek a törvénynek nataiynaléptekor folyamatban levő. arányositási ós arányosítással kapcsolatos tagositasi ügyekben is. ' • Ha azonban a részesedés jogosultságának, az aránykulcsnak ós terjedelmének kérdése e törvény hatálybalópte előtt jogerős birói határozattal eldöntetett; továbbá ha az illetményének természetben való elkülönítésére igényt tartó részes fél (1880 : XLV.'t.-cz. 25. §.) illetménye ugjtanozen időpont előtt jogerős bírói határozattal megállapittatott és elkülönítem lőnek mondatott ki: ugyanazok a kérdések a jelen törvény vonatkozó szabályai alá nem vonhatók. ' Xlí. £* 1892 : XXIV. t.-czikk XVI. oakkeïyében foglalt 28. a) §. 2. bekezdéséből e szavak »a kolozsvári kataszteri igazgatóság utján«, 4. bekezdéséből pedig e szavak »kolozsvári kataszteri igazgatósíig utján« kimaradnak,
