Főrendiházi irományok, 1906. XIV. kötet • 594-663. sz.

Irományszámok - 1906-608

36 603. szám. a felosztáshoz az engedélyt megadta, és e tekintetben különbséget nem tesz, hogy az arányosítás vagy az úrbéri elkülönítés folyama alatti vagy befej ezte utáni felosztásról van-e szó. E mellett a felosztásnak az 1871 LIIL t.-cz. 42. §. 2. ós 3. bekezdésében és illetve 79. §-ában megállapított előfeltételei is megmaradnak. A közlegelő azonban más alkalmas és megfelelő becsértókű területtel kicse­rélhető, ha azt az elhelyezkedés vagy a gazdasági érdekek okadatolttá teszik, és ha ahhoz a földmívelósügyi minister beleegyezését adja. A kicseréléssel járó költségekkel a közlegelő érdekeltsége nem terhelhető, és ha,a cserébe kapott terület legelővé való átalakítása szükséges, az átala­kítás költségei a tagosító érdekeltséget terhelik. Azokban a községekben, a melyekben az általános tagosítás kérelmezése idejében közlegelő nincs, vagy a meglevő közlegelő a község állattenyész­tési érdekeit ki nem elégiti, a legelőt a tagositandó összterületekből kell, kihasítani, illetve kiegészíteni. A kihasít ás vagy kiegészítés szükségét, úgy­szintén az összterületből e czélra kihasítandó terület nagyságát ós helyét a tagosítás czólszerüsóge ós kiviteli módja tekintetében véleményadásra hivatott gazdasági szakbizottság javaslata alapján a földmívelósügyi minister álla­pítja meg. A tagosítás alá kerülő birtokokból a közlegelő czóljaira elvont területet minden egyes becsholdból egyenlő arányban kell levonni, ós az ekként történt levonás arányában képezi ez a közlegelő az illető birtokosok osztatlan közös tulajdonát, a melynek használata legelő-szabályrendelettel lehetőleg akként rendezendő, hogy első sorban a kisbirtokosok igényei vétessenek figyelembe. A közlegelő megállapítható területe a tagosítás alá kerülő birtokok te­rületének 5°/o-át meg nem haladhatja, hacsak az érdekeltség magasabb szá­zalókban egyhangúlag meg nem állapodott. Erdők vagy havasok úrbéri elkülönítése vagy arányosítása alkalmával az azok között lévő egyes földrészletek akkor is kicserélés alá vehetők, ha a határ tagosítása folyamatban nincsen. A kicserélés ilyen esetben is a tagosítás elvei szerint történik. Olyan erdők közötti részletek, a melyek az 1880. évi január 1-ón állandó lakással be voltak telepítve, általános tagosítás esetén kivül csak a tulajdonos beleegyezése mellett cserélhetők ki. V. Az 1880 : XLV. t.-cz. 9. §-a helyébe 9. §. megjelöléssel a követ­kező új szakasz lép: 9. §. A földmívelósügyi minister határozatával felszerelt tagositási kórelem nyomán a helyszínére tárgyalás tűzendő ki, s ez alkalommal a kiküldött tár­gyaló biró az érdekelt felek meghallgatása után hivatalból nyomozza ki, hogy a tagosítás elrendelésének előfeltételei megvannak-e. Ha a földmívelósügyi minister a tagosítást hasznosnak és czólszerűen keresztülvihetőnek mondta ki, a tárgyalásra szabályszerűen megidézett, de meg nem jelent felek úgy tekintetnek, mint a kik a tagosításba beleegyeznek, ellenesetben úgy, mint a kik a tagosítást ellenzik. A felek nyilatkozatai és a beszerzett adatok alapján a kir. törvényszék a tagosítás megengedhetősóge felett ítéletet hoz, a mely a kir. ítélőtáblához telebbezhető.

Next

/
Thumbnails
Contents