Főrendiházi irományok, 1906. XIV. kötet • 594-663. sz.
Irományszámok - 1906-662
662. szám. 409 tértől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet; viszont azonban köteles a részvénytársaság más pályákkal ilynemű szerződésre lépni, ha azoknak az engedélyes részvénytársaság vasutvonalaihoz való csatlakozása, illetve a csatlakozó állomások vagy vonalrészek közös használata akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi m. kir. minister külön engedélyével biztosittatott. A mennyiben pedig ugy ezekre nézve, mint a fenti 3. §-ban idézett vasutengedélyezési szabály 10. §-ának g) pontja szerinti kölcsönös kocsihasználat és az ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok közt egyezmény létre nem jöhetne, az e részben megkötendő egyezmény feltételeit a kereskedelemügyi m. kir. minister fogja az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapitani. 6. §., Az erzsébetfalva—dunaharaszti, budapest—cinkota—kerepesi és budapest— szentendrei vasutvonalak villamos üzemre való átalakításához és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 17,716.000 K, azaz; Tizenhétmillió hétszáztizenhatezer korona útátalányösszegben állapittatik meg, mely tőkétől forgalmi eszközök beszerzésére 2,670.000 korona, beruházási tartaléktőke képzésére pedig 3,000.000 korona fordítandó. A fenti tőkeösszeg beszámilásával a budapesti helyi érdekű vasutak részvénytársaság összes helyi érdekű vasutvonalainak tényleges építési és üzlet* berendezési tőkéje 29,173.520 K, azaz Huszonkilenczmilliószázhetvenháromezerőtszázhusz koronában állapittatik meg. Feljogosittatik az engedélyjes részvénytársaság arra, hogy vonalainak villamos üzemre való átalakitásához szükséges 17,716.000 korona tényleges tőke, valamint a budapestvidéki villamos közúti vasút részvénytársaság czímleteinek megvételéhez szükséges 2,44S.000 korona, vagyis : Kétrailliónégyszáznegyvennyolczezer korona költség beszerzése czéljából névre vagy előmutatóra szóló ^/iP/o-os osztalékra jogosító egynemű részvényeket az 1888. évi IV. törvényczikk 10. §-ában foglalt határozmányok figyelembe tartása mellett kibocsáthasson s e végből alap* szabályainak megfelelő módositása mellett alaptőkéjét felemelhesse. Az engedélyes részvénytársaság alaptőkéjének emelése és az e czélból kibocsátandó czímleteknek, ezek arányának, árfolyamának, osztalékigényének, úgyszintén az alaptőke törlesztési módozatainak megállapítására nézve — az 1883. évi IV. törvényczikk 10-ik §-ában foglalt határozmányok figyelemben tartása mellett — a kereskedelemügyi m. kir. ministernek, a pénzügyi m. kir. ministerrel egyetértő jóváhagyása szükséges. A törlesztési terv kidolgozásánál szem előtt tartandó, hogy a törlesztési hányad rendszerint ne legyen nagyobb, mint a mely mellett az alaptőke az engedély egész tartama alatt törleszthető. A részvénytársaság alapszabályainak minden módositása, valamint a czímletek és szelvényeik mintái és azok megváltoztatása átvizsgálás és jóváhagyás végett a kereskedelemügyi magyar királyi ministerhez felterjesztendők s a minister részéről azokban netán kivánt módosilások feltéllenül íoganatositandók. Az alapszabályokba mindenesetre felveendő az a rendelkezés, hogy azon esetre, ha az engedéíyidő tartama alatt jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszthetők nem lennének, a törlesztetlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását vagy e czímen bárminemű kárpótlást az államtól nem igényelhetnek. Amennyiben a beruházási tartaléktőke, a kereskedelemügyi m. kir. minister Főrendi iromány. XIV. 1906—1911. 52
