Főrendiházi irományok, 1906. XIV. kötet • 594-663. sz.

Irományszámok - 1906-661

661. szám. 397 16. §. Mihelyt a polgári vagy katonai forgalom az egye-itelt vasútvonalakon annyira növekedett, hogy az éjjeli szolgálat és gyorsabb forgalom berendezése — a kereskedelemügyi magyar királyi minister egyoldalú megitélése szerint — kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkozand, az engedélyes társaság köteles lesz saját költségén mindazon berendezéseket eszközölni és mindazon biztonsági intézkedéseket megtenni, melyek a fennálló szabályok és utasitások szerint szükségesek s illetőleg a melyek a kereskedelemügyi magyar királyi minister részéről, hivatkozással azon szabályokra, követeltetni fognak. A mennyiben azonban a katonai forgalom érdekében az engedélyezés alkalmával alapul vett teljesítési képesség határán túlmenő berendezések kívántatnának, ezek csakis engedélyes társaság hozzájárulásával lesznek érvényesíthetők. Mihelyt az egyesitett vasutvonalakon az évi elegybevétel kilométerenkint 28.000 koronát elér, köteles engedélyes társaság az egyesitett vasutvonalakon, a kereskedelemügyi magyar királyi minister rendeletére, minden kárpótlás nélkül vagy a második vágányt kiépíteni, vagy pedig ezen vonalakat elsőrangú főpályává átépíteni. Ezen kötelezettség teljesítése azonban engedélyes társaságtól csak 1964, évi deczember hó 28-ig követelhető. 17. §, Az engedélyes társaság köteles az egyesitett vonalak üzletéről a számadásokat az érvényben álló számlázási minta szerint vezetni, s a lezárt üzleti számlát -— a vagyonmérleg, nyereség- és veszteségszámlával együtt — legkésőbb a számadási évet követő május hó végéig a kereskedelemügyi magyar királyi ministerhez bemutatni. Köteles továbbá az engedélyes társaság a forgalom és üzlet eredményeit részletesen kitüntető évi jelentést szerkeszteni s közhírré tenni, s mindennemű — a felügyeleti hatóságok által kivánt — statisztikai adatot beszolgáltatni. " 18 §• Az engedélyes részvénytársaság alaptőkéjének az ennek beszerzése czéljából kibocsátandó czímleteknek, ezek arányának, árfolyamának, osztalékigényének, úgyszintén az alaptőke törlesztési módozatainak megállapítására nézve — az 1888. évi IV. törvényczikk 10. §-ában foglalt határozmányok figyelemben tartása mellett — a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek, a pénzügyi magy. kir. ministerrel egyetértő jóváhagyása szükséges. A törlesztési terv kidolgozásánál szem előtt tartandó, hogy a törlesztési hányad rendszerint ne legyen nagyobb, mint a mely mellett az alaptőke az engedély egész tartama alatt törleszthető. A részvénytársaság alapszabályainak minden módositása, valamint a czímletek és szelvényeik mintái és azok megváltoztatása — átvizsgálás és jóváhagyás végett — a kereskedelemügyi magyar királyi ministerhez felterjesztendók és a minister által azokban netán kivánt módosítások feltétlenül foganatositandók. Az alapszabályokba mindenesetre felveendő, hogy az évenkénti tiszta jövedelemnek egy meghatározott minimalis százaléka a beruházási tartalékalap növelésére fordittassék, Felveendő továbbá az is, hogy azon esetre, ha az alább