Főrendiházi irományok, 1906. XIV. kötet • 594-663. sz.
Irományszámok - 1906-661
661. szám. 391 ket az 1880. évi XXXI. törvényczikk és az annak kiegészítéséről és módosításáról szóló 1888. évi IV. törvényczikk a helyi érdekű vasutakra nézve megszabnak; viszont engedélyes társaság a most idézett tőrvényczikkek azon határozatainak, melyek reá — mint engedélyesre — kötelezettségeket rónak, magát feltétlenül aláveti. Az engedélyes társaság továbbá szorosan alkalmazkodni köteles: a) a jelen egységes engedélyokirat határozataihoz; b) a közmunka- és közlekedésügyi ministerium által 1868. évi július hó 8-án, az országgyűlés jóváhagyásával kibocsátott ideiglenes vasutengedélyezési szabályhoz, valamint az 1907. évi LIV. törvényczikk alapján a ministerium által 1907. évi deczember hó 31-én 6.125. M. E. szám alatt kiadott vasutüzleti rendtartáshoz ; c) a vasúti árúfuvarozás tárgyában 1890. évi október hó 14-én létrejött s az 1892. évi XXV. törvény czikkel beiktatott egyezménynek, illetve ennek kiegészitéseképen 1898. évi június hó 16-án létrejött s az 1901. évi XXV. lörvényczikkel beiktatott pótegyezménynek és az 1892. évi deczember hó 10-én 83.249. szám alatt kibocsátott vasúti üzJetszabályzatnak és pótlékainak határozmányaihoz; végre d) minden egyéb már érvényben álló vagy később alkotandó törvényekhez, szabályokhoz, utasításokhoz és rendeletekhez. 3. §. Az 1. §-ban emiitett vasutvonalak a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek 1894. évi július hó 21-én 51.993. és 1896. évi január hó 2-án 92.976/895. számok alatt kiadott rendeleteivel megállapított, és a jelen egységes engedélyokirat által nem érintett épitési és üzletberendezési feltételek értelmében — már kiépítve és forgalomban lévén, azoknak jelenlegi épitési és berendezési állapota minimálisnak tekintendő, — kiköttetvén, hogy a jelen engedélyokirat hatályba lépte előtt előállított építkezések és berendezések mérve és minősége a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélye nélkül egyáltalán le nem szállítható, épugy a mint az építkezések minden változtatására nézve is a nevezett minister előzetes engedélye kieszközlendő. Az engedélyes részvénytársaság minden kárpótlási, vagy egyéb igény kizárásával köteles a kereskedelemügyi magyar királyi minister által az 1. §-ban emiitett vasútvonalak engedélyezed tárgyalásairól felvett jegyzőkönyvekben foglalt határozatok alapján, úgyszintén az üzlet biztonságának és a forgalom folytonosságának követelményeire való tekintetekből kivánt módosításokat és kiegészítéseket foganatosítani. 4. §• A jelen egységes engedélyokiratban tárgyalt vasutvonalak építése és üzlete czéljaira az 1881. évi XLL törvényczikk szerinti kisajátítási jog az engedélyes részvénytársaságnak továbbra is megadatik. °> §. A m. kir. államvasutak Baja, Zombor, Újvidék és Kishegyes-Bácsfeketehegy állomásaihoz való csatlakozás, valamint ezen állomások közös használata iránt az e részben fennálló szerződések határozmányai irányadók.