Főrendiházi irományok, 1906. XIV. kötet • 594-663. sz.

Irományszámok - 1906-612

612. szám. 109 4. §. Ha a családfő II. osztályú keresetadó fizetésére kötelezett, az 1875: XXIX. t.-cz. 4. §-ában emiitett családtagjai mint ilyenek adóznak még akkor is, ha a 2. §-ban emiitett adókkal külön is meg vannak terhelve. Ez esetben azonban a családtagok terhére kivetett állami adók ? jsaládfö adóalapjához számitandók, 5. §. A II. osztályú keresetadó abban a községben vettetik ki, a hol az adóalany rendes lakását tartja, illetőleg székel. A kivetés alapját az adóalany terhére a megelőző évben a II. osztályú kereseti adó kivételével bárhol kivetett egyenes adóknak (ideértve a földteher* mentesítési járulékot is) egybevont összege alkotja. Az egybevonás módozatát a pénzügyminister rendeletileg szabályozza. Uj adózóknál a folyó évi kivetés képezi az adóalapot, 6. §. A II. osztályú kereseiadó tétele: 1. két korona, ha az adóalap 10 koronát meghalad, de 40 koronánál nem nagyobb ; 2. négy korona, ha az adóalap 40 koronát meghalad, de 100 koronánál, nem nagyobb; 3. hat korona, ha az adóalap 100 koronát meghalad, de 200 koronánál nem nagyobb ; végül 4. nyolcz korona, ha az adóalap a 200 koronát meghaladja, A 3. §-ban foglalt adómentességektől eltekintve, a családtagok adótételeire nézve az 1875: XXIX. t.-cz. 13—14. §-ai változatlanul maradnak. II. FEJEZET. A tökekamat- és járaűékadóról szóló törvény módosításáról. 7. §• A tőkekamat- és járadékadóról szóló 1875: XXII. t.-cz. 4. §-a a következőképen egészittetik ki: Az adó kulcsa két százalék: a) a házassági életközösségben nem lévő nőnek tartásdija, s a lemenőknek, fogadott gyermekeknek, vőnek vagy menynek s a testvéreknek ellenszolgáltatás nélkül, de tényleg kikötötten és rendszeresen adott járadékok után ; b) a katonatisztek és katonai hivatalnokoknak adóköteles házassági óvadéka után ; c) a bányahaszonbér és a bányamivelési engedélyhez szükséges beleegyezésért járó ellenszolgáltatás (termelési jutalék) után.