Főrendiházi irományok, 1906. XIII. kötet • 550-593. sz.
Irományszámok - 1906-568
434 568. szám. alá. Ezen szabványok alapján lesznek kidolgozandók a különböző munkák, műtárgyak, épületek és egyéb építmények kiviteléhez szükséges - részlettervek és munkarajzok. Ugy a szabványokat, valamint az építésre vonatkozó összes többi terveket is 4—4 példányban kell előzetes jóváhagyás végett felterjeszteni, és pedig az állomások, a magas építmények, járóművek és a gépészeti berendezés összes terveit, valamint az őrházkiosztási tervezetet is azon vasutigazgatóság utján, amely az uj helyi érdekű vasútnak üzemét kezelni fogja. Az emiitett államvasuti szabványok érvényessége tekintetében kivételnek csak annyiban lehet helye, amennyiben az alábbi fejezetek netalán eltérő megállapításokat tartalmaznának. II. Alépítmény. A vasút alépítménye egy vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 10 (tíz) °/oo-ben állapittatik meg. A kanyarulatoknak az oravicza—zsidovini vonalrész nyilt pályáján 250 (kettőszázötven) méternél, a németbogsán—resicz ai vonalszakasz nyilt pályáján pedig 200 (kettőszáz) méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok. Az utóbb emiitett vonalszakaszon azonban a kanyarulatok kellően indokolt kivételes esetekben 180 (egyszáznyolcvan) méter felátmérővel is létesíthetők. A vasút irány- és lejtési viszonyait a kivitel céljaira készítendő építési tervezetben a kereskedelemügyi minister engedélye nélkül nem szabad akként megválasztani, illetőleg olyképen megváltoztatni, hogy azok kedvezőtlenebbek legyenek a vasút költségelése és engedélyezése alapjául szolgált tervekben előtüntetett, illetőleg megállapított irány- és lejt viszony oknál. A pályatest szabványos koronaszélessége, az alépítmény felszínében, vag}ds a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, 4*0 (négy) méter legyen. Görbületekben a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések, azok magasságához és anyagához képest, bezárólag 2-5 m. magasságig lVa vagy l 1 /-! lábas lejtőkkel, ermél nagyobb magasságnál pedig legalább l 1 ^ lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének és minőségének, valamint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak és körülményeknek megfelelően állitandók elő. Azonban egylábasnál meredekebbek ezen lejtők csakis erre minden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. Vízszintesben vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékesóssel tervezendők és készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltés felőli lejtői ellenben ugyanoly rézsűvel készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagtermelési és lerakási helyek mindig szabályos alakkal, a földterületek lehető kímélésével, köz- ós magánérdekek károsítása nélkül és ugy létesítendők, hogy azok a közlekedésnek ós vízlefolyásnak, valamint a pályatest és tartozókai előállításának ós fentartásának, nemkülönben az állomási vágányzat meghosszabbításának akadályul ne szolgáljanak, vagy veszélyt ne képezhessenek, továbbá hogy azok közegészségügyi, közrendószeti és
