Főrendiházi irományok, 1906. XIII. kötet • 550-593. sz.
Irományszámok - 1906-568
,568. szám. 423 ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, a feltételeket a kereskedelemügyi m. kir. minister fogja rendeleti utón az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapitam. 7. §. Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke, a németbogsán —resiczai keskenyvágányú bányavasut 780.000 K értékének beszámitása mellett, 10,487.000 K, azaz tizmilliónégyszáznyolcvanhétezer koronában állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes 636.000 koronát tartozik forditani. Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges összeget (alaptőke) a kereskedelemügyi magyar királyi minister a magyar királyi pénzügyministerrel egyetórtőleg állapitja meg. Ugyancsak a tényleges tőkéből rendes tartalékalap képzésére 70.000 K, külön tartalékalap képzésére pedig 100.000 K kihasitandó, és készpénzben, avagy a helyi érdekű vasút épitésére és üzletére alakitandó részvénytársaságnak a kibocsátási árfolyamon számitott elsőbbségi részvényeiben külön kezelendő. A tartalékalapokba helyezett elsőbbségi részvények rendeltetésszerű felhasználásukig osztalékban nem részesitendők. A külön tartalékalap a pályán létesítendő hóvédművek, valamint a m. kir. államvasutak Zsidovin vagy Németbogsán állomásain a helyi érdekű vasút csatlakozása folytán eszközlendő kibővitési ós átalakítási munkák költségeinek fedezésére szolgál. Ezen külön tartalékalapból rendeltetésszerűen fel nem használt összeg a rendes tartalékalaphoz csatolandó. A rendes tartalékalap, valamint a jelen engedélyokirat 21. §-a értelmében annak növelésére fordítandó összeg csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől esetenkint előzetesen kikérendő engedély alapján lesz felhasználható. 8. •§. Az engedélyes köteles a forgalmi eszközöket, síneket ós egyéb az építésnél és az üzletnél használandó anyagokat a belföldön beszerezni, mely rendelkezés alól csak a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől esetenkint előzetesen kikérendő engedély alapján lehet kivételnek helye. Az engedélyes vagy az építési vállalat által megjelölendő építésvezető megerősítése, valamint az építésnél alkalmazott többi személyzet qualifikatiójának és alkalmazási módozatainak szabályozása a kereskedelemügyi magyar királyi ministemek tartatik fenn. Az engedélyes továbbá köteles a vasútépítésnél alkalmazott munkásokról az állam vasúti építkezésekre vonatkozó feltétfüzetek általános határozmányainak 14. §-ában megállapított módon gondoskodni, mi mellett kiköttetik, hogy az építésnél a lehetőséghez képest belföldi illetőségű munkások alkalmazandók.