Főrendiházi irományok, 1906. XII. kötet • 545-549. sz.
Irományszámok - 1906-545
144 545. szám. 5. czikk, IV. pont. Az 5. czikk III. 6. pontja a kereskedelmi utazók által mustrakép behozott nemes fémárúknak a fémjelzési kényszer alól való felmentését szabályozza. Az 5. czikk III. 7. pontja Magyarország forgalmát nem érinti. Ellenben érinti a pótszerződés 5-ik czikkónek III. 8. pontjában foglalt határozat. Jelenleg ugyanis a bor, bortartalmú és borhoz hasonló italok forgalmáról szóló 1901. évi május hó 25-én kelt német birodalmi törvény értelmében a Magyarországon Tokaj községben és a tokaji borvidék egyéb községeiben termelt természetes borok külföldi származású csemegeboroknak (délvidéki, édes boroknak) tekinthetők. így ezen borok hamisításának és utánzásának szabad tér engedtetett, mert a fent emiitett törvény 2. §-a úgy intézkedik, hogy külföldi származású csemegeborok elismert pinczekezelósénél, ideértve a tartóssá tételt is, egj térfogat résznél nagyobb mennyiségű alkohol keverhető száz térfogat rész borhoz a nélkül, hogy ezen eljárás az élelmi szerek, élvezeti czikkek és használati tárgyak forgalmáról szóló 1879, évi május hó 11-én kelt német birodalmi törvény 10. §-a értelmében borhamisításnak vagy utánzásnak minősíthető volna. Ezen borkivitelünkre nézve olyannyira káros helyzeten most segitve lett olyan határozatnak a szóban forgó pótszerződésbe való felvétele által, a melynek értelmében a Magyarországon Tokaj községben és a tokaji borvidék egyéb (a szerződésben név szerint felsorolt) községeiben termelt természetes borok nem tekintendők a fent idézett német birodalmi törvény értelmében külföldi származású csemegeboroknak és hogy ennélfogva nem is alkalmazható ezekre ugyanezen törvény 2-ik §-ának fentebb idézett rendelkezése. Elrendeltetett továbbá, hogy a többször idézett 1901. évi május hó 21-én kelt törvény 3-ik §-ának 3. pontja 5., 13., 16. és 18-ik §-ai értelmében az egész Nómetbirodalomban tilos oly italokat, melyek tokaji, gyógytokaji (Medizinal-Tokaj er), tokaji aszú, szomorodni, vagy a tokaji borvidék helységeire utaló egyéb elnevezések alatt forgalomba kerülnek, száritott gyümölcsöknek (kivonatokban vagy főzetekben is) vagy süritett must anyag oknak felhasználása mellett iparszerűleg előállitani vagy utánozni, vagy ilyen italokat, a mennyiben azok az emiitett gyümölcsök vagy anyagok felhasználásával, ha nem is iparszerűleg állíttattak elő, eladni vagy árúba bocsátani. Fontos Magyarországra nézve a pótszerződés 5. czikk IV. pontjában foglalt határozat, a mely szerint a németbirodalmi kormány arra nézve vállalt felelősséget, hogy árpának vagy árpa-malátának a német vámterület szabad forgalmából való kivitelénél beviteli jegyek csak olyképen fognak kiadatni, hogy vámértékük megállapításánál a legalacsonyabb vám fog alapul vétetni azon vámok közül, melyek az árpa egyes nemeire vagy felhasználási czéljaira mindenkor fennállanak. Miután a jelenlegi kereskedelmi szerződés értelmében a két márka árpavámnak megfelelőleg a beviteli jegyek vámértékének megállapításánál ugyancsak a két márka vám vétetett alapul, tartani lehetett attól, hogy a sörárpavámnak négy márkára történt felemelése következtében a beviteli jegyek vámértéke, az előbbi eljárásnak megfelelőleg, ugyancsak 4 márkában fog megállapittatni. Ennek esetleges megtörténte nagy előnyére szolgált volna a német malátaiparnak. Ezzel szemben azonban ez a saját^ iparunk rendkivüli hátrányával járt volna, a mennyiben a német ipar még sokkal
