Főrendiházi irományok, 1906. X. kötet • 497-530. sz.
Irományszámok - 1906-515
94 515. szám a panasz rendszerint felfüggesztő hatályt fog gyakorolni a végrehajtásra. Feltehető ugyanis, hogy a törvényhat« •- tisztviselője, ki az ügyviteli szabályok értelmében az ügydarabokat rendesen még az iktatás megtörténte előtt áttekinti, rendszerint már ez alkalommal tudomást szerez a sérelemről, s nyomban megteszi a kötelességében álló intézkedéseket. Kz esetben pedig a panasz emelése kérdésében határozatra hivatott bizottsági közgyűlés — még ha a 7. §-ban emiitett határidőknek maximális hosszát veszszük is a számítás alapjául — olyan időpontban fog összeülni, hogy a panaszt felfüggesztő hatálylyal határozhatja el. A panasz benyújtására pedig még további 15 nap áll rendelkezésre, anélkül, hogy az elvesztené felfügtő hatályát. Továbbá ugyancsak a 7. §. esetében a törvényhatóság első tisztviselője, ha szükségesnek látja, élhet azzal a jogával is, hogy a közgyűlést már a jelentése elküldésével egyidejűleg összehívja, s így még inkáM» biztosíthatja a panasznak a Hást felfüggesztő hatálylyal faló emelését. ifelül talán arra is lehet számítani, hogy nagyobb jelentőségű esetekben s különösen oly időben, midőn a viszonyoknál fogva a bizottsági tagok fokozott érdekItetnek a törvényhatósági élet eseményei iránt, a fontosabb kormányrendeletek és határozatok !• se és beiktatása a hivatali köteléken kivül álló körök számára sem marad sokáig titokban. A bizottsági tagok ilyen időben bizonyára maguk is gondoskodni fognak, hogy a kellő tájékozódást megszerezzek. Ez anyival inkább leheü mert az ügyviteli szabályok az iktatónak kötelességévé teszik, hogy az érdeklődő feleknek a tudakolt beadványok érkeztéről értesítéssel szolgáljon. A bizottsági tagok felerésze panaszának a törvényjavaslat azon esetben ad a végrehajtást felfüggesztő hatályt, ha az a közgyűlés, melytől ezen íelerész panaszjogának gyakorlása a 10. §. értelmében feltételezve van, felfüggesztő hatálylyal támadhatta volna meg az illető rendeletet, határozatot vagy intézkedést. Vagyis ha az említett közgyűlés napja a kérdéses rendelet vagy határozat beiktatását, vagy az intéz- megtételét követő 15 napon belüli időre esett. Q intézkedés a legjobban egyezik meg a felerész panaszjogának jelléi. A szóbanlevő panasznak czélja ugyanis : a bizottsági tagok felének módot nyújtani arra, hogy a törvényhatóság helyett eljárjon. így tehát természetes, hogy panasza ugyanazon hatálylyal bir, mint birt volna az, melyet helyettesíteni hivatott. De a ezélszerüségi szempont is azt kívánja, hogy a bizottsági tagok fele által felfüggesztő hatálylyal benyújtható panasz 15 napos határideje ne a sérelmes rendelet vagy határozat beiktatásától, illetőleg a sérelmes intézkedés megtételétől, \ m attól a naptól kezdve számittassék, amelyen a benyújtására jogosítottak panaszjoga feléled. Enélkül alig volna reá eset, hogy ez a panasz felfüggesztő hatálylyal birjon. Már fentebb kifejeztem azt az aggályomat, hogy 15 nap alatt nehéz lesz a vármegyei törvényhatósági bizottság tagjainak felét a pana>z benyújtása végett összetoborzani. Ha pedig felfüggesztő hatálylyal csak a sérelmes intézkedéstől számított 15 nap alatt benyújtott panasz birna, ugy a bizottsági tagoknak még rövidebb idő állana rendelkezésökre avégbői, hogy szervezkedjenek, t megfogalmazzák, aláírják és benyújtsák. Ha mindjárt első nap szereznek is tudomást a sérelmes rendelet stb. beiktatásáról, addig, mig a bizottsági tagok itoda összeverődik, közgyűlés összehívását kéri, s a közgyűlés összeül, mindenesetre több nap fog elmúlni. Hasonlóan több nap — a legjobb esetben is 8 nap — fog elmúlni, ha a törvényhatóság első tisztviselője indítja meg a 7. §. alapján u r y az a közgyűlés, amely után a bizottsági tagok felének kezdődik, s szervezkedésök tulajdonkép megindul, már többnyire az első ipi határidő legvégére fog esni. E törvényjavaslat a közigazgatás törvényszerűségét akarja biztosítani. Emellett azonban gondosan őrködik azon is, hogy a közigazgatás hatályos és gyors legyen. A magyar állameszme csak ugy biztositható, ha e két czél vezet minden alkotásunknál.