Főrendiházi irományok, 1906. X. kötet • 497-530. sz.
Irományszámok - 1906-515
515. szám. 91 Arról az esetről, niidöü a 8. §. értelmében kérelmezett közgyűlés meglartatolt ugyan, de határozatot valamely okból nem hozhatott, külön nem szükséges rendelkezni, mert az ily eset önként érthetöleg szintén a 10. §. a) pontja alá tartozik. A bizottsági tagok felerészét illető panaszjog gyakorlásának időhatáraként épugy 6 hónapot állit fel a javaslat, mint magának a törvényhatóság panaszjogának érvényesítésére (6. §.) A 11. §-hoz. Az a rendelkezés, mely a panasznak Írásban való benyújtását teszi kötelezővé, nem kivan indokolást, mert a panaszjoggal a törvényjavaslat értelmében felruházandók panasza másként, mint Írásban nem is terjeszthető elő. Az a szabály, mely a törvényhatósági közgyűlés panaszát a ministernél rendeli benyújtani, abból a gondolatból folyik, hogy a törvényjavaslat ugy kormányzati szempontból, mint a panaszló törvényhatóság érdekében módot akar nyújtani a biróság előtti eljárás megkezdése előtt u ministernek arra, hogy a sérelmesnek talált tényt, akár tőle magától származik, akár más hatóságtól vagy közegtől — amennyiben ennek helyét látja és amennyiben ehhez törvényes joga van — a maga hatáskörében megváltoztathassa. Ezzel az intézkedéssel a törvényjavaslat, mely a lehetőségig össze akarja /.telni a jogvédelem érdekét a közigazgatás gyakorlati érdekeivel, azt a gyakorlati szempontot kivánja szolgálni, hogy a bű'ósági eljárásra csak az elkerülhetetlen szükség esetében kerüljön a sor. Viszont feltétlenül szükséges elejét venni annak, hogy a minister a panaszt a bíróságtól elvonhassa s ezzel a panaszjog érvényesítését meghiúsítsa. E végből a törvényjavaslat a panasznak a bírósághoz való áttételére, illetőleg a sérelemnek a minister által való orvoslására rövid (6 napi) határidőt szab. Az esetre pedig, ha a törvényhatóság a panasz felterjesztésétől számított 8 nap alatt a panasznak a bh'ósághoz való áttételéről vagy a sérelem megszüntetéséről nem nyerne értesitést, a törvényhatóság első tisztviselőjét vagy helyettesét arra kötelezi, hogy a panasz másodpéldányát közvetlenül a bíróságnál nyújtsa be, hogy igy a biróság az eljárást megkezdhesse. Abban az esetben, ha a panasz benyújtását a 7. §-ban körülirt eljárás előzte meg s ennek folytán a ministernek egy izben már alkalom nyújtatott arra, hogy a tudomására hozott sérelmet a maga hatáskörében orvosolhassa, a törvényjavaslat szerint a panasz közvetlenül a bíróságnál nyújtandó be. A minister közvetítése mellett szóló érv ez esetben ugyanis elesik, s nincs semmi nehézsége annak, hogy a törvényhatóság közvetlenül forduljon a bírósághoz. Sőt ez kívánatos, mert gyorsítja az eljárást. A bizottsági tagok felének panaszára nézve a törvényhatóságot jelöli meg a törvényjavaslat a benyújtás helyéül. Ennek az az oka, hogy a panasz a 15. §-ban megállapított feltételek mellett megakadályozza a megtámadott rendelet, halározat vagy intézkedés végrehajtását, s igy a végrehajtásra rendszerint hivatott nyhatóságnak tudomást kell szereznie benyújtásáról. Továbbá csak igy lehet módját ejteni annak, hogy a minister az ily panasz benyújtásáról is a törvényhatóság első tisztviselője utján (12. §.) hivatalos értesitést nyerjen. A 12. §-hos. Bár a következő 13. §. a törvényhatósági bizottság panaszának benyújtására a közgyűlés befejezésétől számított 15 napi határidőt enged, mégis kívánatos, hogy az mielőbb benyujtassék a ministerhez, illetőleg a 11. §. utolsó bekezdésében tárgyalt •en közvetlenül a közigazgatási bírósághoz. Ép igy óhajtandó, hogy a bizottsági tagok felének a törvényhatóságnál benyújtott panasza is sürgősen a közigazgatási biróság elé terjesztessék. Ezt a czélt akarja előmozdítani a 12. §., midőn a törvényhatóság első tisztviselőjét, illetőleg helyettesét a panasz haladéktalan benyújtására, illetőleg felterjesztésére kötelezi.
