Főrendiházi irományok, 1906. X. kötet • 497-530. sz.
Irományszámok - 1906-499
499. szám. 5 Csak a tőreiül il uiz ez idő szerint érvényben levő szolgálati szabályzatába vétetett fél az 69. §-ban ilyenforma rendelkezés, mely szerint az országgyűlés bezárását követő szünet alatt a hivatalnokok részére hosszabb szabadságidő iránti intézkedés a belügyministerium hatáskörébe tartozik. Ezt a rendelkezést, mely a képviselőháznál eddig fennállott szabályzathoz alkalmazkodott, a képviselőház uj szolgálati szabályzata a maga alkalmazottaira nézve a 124. §-ban akként változtatta meg, hogy az országgyűlés feloszlását követő szünet tartania alatt szabadságidő engedélyezését a háznagy, illetőleg ennek távollétében az elnöki tanácsos hatáskörébe utalta. A törvényhozás két házának teljesen egyenrangú souverainitása megkívánja, hogy a tisztviselőit a mindenkori végrehajtó hatalomtól függetlenítő ezen rendelkezések a főrendiház hivatalnokai részére is szabályzatba foglaltassanak, illetőleg az eddigi szabályzat vonatkozó rendelkezései a képviselőház uj szabályzatával összhangzóan módosíttassanak. Az előadottak szerint a főrendiház által a maga alkalmazottai részére 1907. márczius hó 16-án elfogadott szolgálati szabályzat több rendelkezésében volna módosítandó. Ebből az alkalomból czélszerű volna egyszersmind ezt a szolgálati szabályzatot egyéb szakaszaiban is kiegésziteni egynémely olyan pontosabb körülirással, amelyet a gyakorlat időközben kívánatossá tett. Ezen elvi szempontokat egyáltalában nem érintő változtatások, a fennebbiek értelmében szükséges lényeges módosításokkal együtt, a bizottság mellékelt javaslatában foglaltatnak. Még egy pontja van a képviselőház uj szolgálati szabályzatának, mely a főrendiháznál különösen indokolt volna, ez t. i. a 29. §. utolsó bekezdé mely szerint ha egy tisztviselő természetben olyan lakást kap, melynek a fővárosi viszonyok tekintetbevételével megállapitható bére és az illetőnek állásával egybekötött lakpénze között az illető hátrányára évenkint legalább 200 korona különbség mutatkozik, az elnök jogosítva van az általa megállapított különbözetet az illetőnek mint lakpénzpótlékot kiutalványozni; ez a pótlék azonban az illető lakpénz felénél nagyobb nem lehet. Ez a rendelkezés a főrendiháznál csak azokra a szolgákra, illetőleg kapusokra (összesen háromra), volna alkalmazható, a kik a főrendiház helyijeiben szabad lakást birnak. Ezek a lakások ugyanis a rajtuk keresztülvezető fütőcsöveknél fogva egytől-egyig oly egészségtelenek, hogy a szabad lakás kedvezését az illetőkre nézve inkább teherré, mint előnynyé teszik. M ig ugyanis a künnlakó szolgák a hivatali órákon kivüli idejüket szabadon használhatják föl mellékkeresetre, benlakók, tőként a kapusok részére ez teljesen ki van zárva. Nem volna tehát méltányos, hogy a lakpénz fölemelésével nyújtott kedvezményben épen azok ne részesüljenek, a kik lakás tekintetében társaiknál egyébként is hátrányosabb helyzetben vannak. Teljesen indokolt volna ennélfogva, hogy a lakpénzemelés czímén megállapitandó 1 ( ><) korona többlet ezekre a szabadlakást élvezőkre is kiterjesztessék. Az ekként előálló 300 K többlet a költségek tekintetében feimebb foglalt számításba már fel van véve. Végül méltányosnak találta a bizottság, hogy a főrendiházi szolgák közül azok. kik liftkezelők, ebbeli működésükért tekintettel a vele járó felelősségre és arra, hogy a szabályokban előirt liftkezelői vizsg nekik is le kellett tenniök. némi pótlékban rész*- iek. Az erre vonatkozó módosítás szintén a szövegbe iktattatott és az igényelt 1.000 K többlet (fejenkint 200 K) szintén számításba vétetett. A szolgálati szabályzatnak az előadottak szerint való módo>irását a gazdáin bizottság nemcsak abból a szempontból tartja méltányosnak, hogy a
