Főrendiházi irományok, 1906. X. kötet • 497-530. sz.

Irományszámok - 1906-528

528. szám. XX czikk. \XI. czikk. XXI

Í. </.ikk. XXIII. czikk. felelően korlátozható. Ez az intézkedés az áruforgalom lebonyolítása érdekében kívánatos. A 2. pont harmadik bekezdése az eddigi törvényben a vízi vámdijak, továbbá a kikötői és hajózási díjak tekintetében foglalt elavult határozatokat megszűnteti. Az eddigi törvény XVí. csikkének utolsó bekezdése, mely szerint az egy krajczárnál kisebb részek fizetésére nézve a mellékilletékeknél is az eddigi törvény XV. csikkében foglalt határozatok voltak érvényesek, a törvényjavaslatba nem vétetett át, mert a törvényjavaslat XX. czikke a mellékilletékeknek számba nem veendő, illetve kikeritendő legkisebb összegére nézve is intézkedik. A XX. czikk a vámilletékek felszámításakor számba nem ndő, illetve nagyobb kerekösszegben beszedendő legkisebb részösszegeket (1. az eddigi törvény XV. czikkét) az összegek kikeritése czéljából némileg emeli. Ezen módosításnál annak kóly gazdasági jelentőségénél fogva csakis a kezelés egyszerűsítése volt mérvadó. A XXI. czikk, mely a göngysútyra vonatkozó határozatokat tartalmazza, azt a legkisebb vámösszeget, melynek fiz« esetében göngysúly ezímén levonásnak nincs helye, az eddigi 3 frt (= 7' 14 K) kikeritése mellett — különös tekintettel a tervezett gabonavámokra, jelesen a búza vámjára — 7*60 K-ban állapítja meg. Az 1899. évi XXX. t,-cz. 1. §-a 2. pont 1. beke£ rtelmében az 1878. évi XX. t.-cz.-nek az I-től bezárólag XXII-ig terj< ltoknak megfelelő állapot azon ikkal, melyek ezen határozatokon az 1887. évi XXIV továbbá az 1891. évi XXIX., az L892. évi XVm., az vi XLL, az 180: VIII. t.-czikkok és az 1899. XXX. t.-ez. 2. §-ában foglalt intézkedések által tétettek, 1897. évi deczember hó 31-ig hatályban marad, feltéve, hogy az ezen határozatoknak rvényeknek megfeleld akkori állapotok és a viszonosság a birodalmi tanácsban képviselt királyikkal > kkal val«'» forgalomban változatlanul fenn.ratik. A XXII. ezikk második bekezdése az iránt intézkedik, _v a törvény és vámtarifa a viszonosság tartama alatt • oldalulag itható ne legyen, harmadik bekezdése pedig gondoskodik a végrehajtás során szükséges egyetértő eljárás biztosításáról. Az L899. évi XXX. t.-<z. értelmében a viszonosság tartama és teltétele alatt az osztrák származású árúk Magyarságon ugyanazon elbánásban részeaitendők, mint a belföldiek. Ennek term- oánya az, hogy az osztrák árúk Magyarországon oly védelemben -ülnek a külállamokkal :nben, mint a magyar árúk. Éppen azért indokolt, hogy — miét a viszonosság feltétele mellett — azon államokkal szemben, a melyek az osztrák hajókat vagy árúkat ked nebb elbánásban részesitik, mint más államok hajóit