Főrendiházi irományok, 1906. X. kötet • 497-530. sz.

Irományszámok - 1906-516

124 516. szám. 8. §. Ez a §. a javaslatnak egyik legsarkalatosabb rendelkezését tartalmazza, meghatározván azt, hogy miképen kerül az összeütközési eset a hatásköri bírósághoz elintézés végett. A külföldi törvényhozások szerint a hatásköri bíróság csak hatásköri panasz alapján határoz, abban a kérdésben azonban, hogy ki legyen ositva hatásköri panaszt emelni, másként szabályozzák a negativ és másként a positiv összeütközési eseteket. A negativ hatásköri összeütközések esetében általában csak akkor van helye e törvényhozások szerint az összeütközések elintézésének, ha ben érdekelt fél hatásköri panaszt emel és ezen az utón kijelenti, y az összeütközés elintézését kívánja. így rendelkezik pl. a porosz, a franczia és az osztrák jog, valamint az 1895-ik évi magyar tervezet is. Ha a felek m ».-znak abban, hogy ügyüknek nem akad hatósága, e felfogás mellett semmi tekintet sem követeli azt, hogy az állam a felekre hivatalból oktroyáljon hatóságot, amely előtt esetleg az eljárást nem is folytatják. A pozitiv összeütközés esetében ellenben a külföldi törvényhozások általában és az 1895. évi tervezetünk is csak hatósági panaszra engedik 3 provokálását, ebben az esetben a félnek panaszemelési jogot nem adnak. Ezek a törvények illetőleg az emiitett tervezet csak a közigazganak adják meg a panaszemelés jogát és nem is mindegyik közigazgatási hatóságnak. Francziaországban a préfet, Poroszországban a misterek és a tartományi közigazgatási főhatóságok, Bajorországban a Kreisregiemng, a ministerek és bizonyos esetben a közigazgatási bíróság mellett működő államügyész, Szászországban csak a magasabb közigazok, Badenhen, Hessenben csak a központi kormányhatóik, Würtlembergben ugyanezek és a rendes bírósággal szemben a közigazgatási bin Ausztriában pedig az országos vagy az ennél hb kormányhatóságok emelhetnek hatásköri panaszt; általában t azt a tételt fogadják el, hogy pozitiv hatásköri összeütközések esea minister, vagy a felsőbb közigazgatási hatóság van tva hatásköri panaszt érvényesíteni. Az 1895. évi tervezetünk a •ánt (a székesfőváros főpolgármesterét), az alispánt (törvényhahi város polgármesterét), a pénzügyigazgatót és az illető ministert jogosítja öri panasz benyujt kijelentvén azt is, hogy a panasz bejelen.mak joga a felelős minister hatósága és ellenőrzése alatt áll s a panaszt emelhetik akkor is, ha náluk az ügy nincs folyamatban. Lényeg a rendszert fogadja el a közigazgatási bír ött felmerült positiv összeütközések elültére nézve a közk i biróságról szóló 1896: XXVI. törv.-czikk is. >!di törvényhozások és az 1895. évi tervezet a rendes biró: emelésének jogával nem ruházzák fel. Kiindulva abból az alapelvb< y a bíróság c^ak a fél kérelmére vagy a vádló