Főrendiházi irományok, 1906. X. kötet • 497-530. sz.

Irományszámok - 1906-516

122 516. szám. — főleg a birói eljárásban — sok költségbe is kerülhet. Helyesebb tehát ily esetben a vitás hatásköri kérdést a hatásköri bírósággal nyomban eldöntetni, amely döntés esetleg az ügy érdemében való hosszadalmas költséges eljárást feleslegessé teszi. E pont értelmében tehát már az alsó fokú bíróság fogja felterjeszteni az ii^yet a hatásköri bírósághoz, ha olyan ügyben hozott érdemi határozatot, amelyben a k< atási bíróság is érdemben határozott. De mivel nincs kizárva, hogy csak a rendes bíróság határozatának erőre emelkedése után tűnik ki az. hogy ugyanabban az ügyben mái' ;i köz; iiíik is van érdemi határozata: szükséges volt a 3. pontban azt is kifejezni, hogy a hatásköri összeütközés elintézését ily tben a rendes bírósági határozat jogerőre emelkedése sem akadályozza. Ezt nem tekinthetjük aggályosnak, mert a közigazgatási bi is birói hat- nincs ok arra, hogy a rendes bíróságnak a közigazgatási bíróság fölött túlsúlyt biztosítsunk. A közigazgatási bíróság határozatának jogerejét e pontban azért nem volt szükséges külön kiemelni, mert a közigazgatási biróság xég6ö fokban határoz, határozata tehát mindig jogerős. A 4. pont a rendes biróság és a közigazgatási hatóság között felmerült oly pozitív hatásköri összeütközésről szól, amelyet a bír* y a közigazgatási hatóság érdemi határozata idézett elő. Az összeütközést megállapítja a két hatóság érdemi határozata már akkor is, ha nem emelkedett jogerőre. A már fentebb előadott oknál fogva itt sem czélszerü az érdemi határozat jogerejét bevárni, és az ezzel felmerülő sok munkának és költségnek kárbavesztét koczkáztatni. A hatásköri összeütközésnek elintézését az, hogy a közigazgatási hatói őre emelkedett, nem zárja ki, amit a 4. pont szövege világosan kifejez. Ellenben a birói határozat, t. i. a birói érdemi határozat jogerőre Ikedése a közigazgatási hatósággal szemben hatásköri összeütközés felmerültét már kizárja. Ha a biróság az ügyet már érdemben eldöntötte és ez a birói határozat jogerőre emelkedett, a res judicata érinthetetlensége oly nagy igazságszolgáltatási követelmény, hogy azt már nem szabad többé megbolygatni azon a czirnen sem, hogy az ügy tulajdonai nem bírói, hanem közigazgatási hatáskörbe tartozik. A régebbi porosz jog még a jogerőre emelkedett bírói ítélet után is megengedte a hatásköri összeütközés provokálhatását; a mi ministertanácsi gyakorlatunk is hatályon kívül helyez néha jogerős birói Ítéletet, ha azt közigazgatási hatáskörbe tartozó ügyben hozták. Kiindul ez a felbból az álláspontból, hogy a biróság csakugyan illetéktelenül avatkozott a k- 3j jogkörbe és igy az állam közjogát sértette meg. Politikai tekintetek és a i'ranczia jog befolyása, mely már a semmitőszék előtt megfordult ügyben, sőt a felebbviteli fórumon is csak korlátozva g a hatásköri összeütközési vitának a felvetését, arra indítottak Poroszországot, hogy már 1847-ben elhagyta régi álláspontját. Az ausztriai törvény szerint sem lehet a birói Ítélet jogerőre emelkedése után a hatásköri k felvetni. Nálunk a ministertanács is igen ritkán helyezte hatályon kívül a jogerős birói ítéletet, csak olyan esetekben,