Főrendiházi irományok, 1906. IX. kötet • 431-496. sz.

Irományszámok - 1906-491

491. szám. 251 A e IÏ y z e t l

) A sör-, az ásványolaj- és a czukoradónak a fogyasztási területrészére való biztosítása tárgyában hozott 1899. évi XVII. t.-czikk a czukona nézve 1899. évi augusztus hó 1-én, a sörre és ásványolajra nézve pedig 1900. évi január hó 1-én lépett életbe. A sörfogyasztási adó eltörlése mellett behozandó söradópótlékról szóló 1899. évi XXIII. és a szeszforgalmi adó helyett fizetendő szeszadópótlékról szóló 1899. évi XXIV. t.-<•/. ugyancsak 1900. «•vi január hó 1-én léptek életbe. -) A koronaértékben való közkötelező számítás az 1899. évi XXXVI. t.-czikk 1. §-a értelmében 1900. évi január hó 1-én behozatván, az aranyagio számítása megszűnt. 3

) A visszamaradást a magyar kereskedelmi részvénytársaságnak, mint a »magy. kir. sóeladási vezérügynökségt-nek nyújtott félévi sóárhitelezés okozta. 4

) Az 1897. évi 2,664.470 K eredménnyel szemben mutatkozó visszamaradás onnan van, hogy az állami jószágok egy részének s az állami javak eladásának kezelése 1900. évben a pénzügyi tárczától a földmivelésügyi minisztériumhoz utaltatván át. a megfelelő zárszámadási eredmények az összehasonlítás kedvéért az előző 1898. és 1899. években is kihasittattak s a »Kincstári birtokok és fürdők« czímhez vitettek át. 5

) Ez a fölösleg csak időleges és a koronaérték behozataláról szóló 1892. évi XVIII. t.-czikk alapján eszközölt pénzverésből származik, a mennyiben a pénzverésnél mutatkozó bevételi többlet egyidejűleg a valutarendezés czéljaira kiadásra is előiratik, mint kiadás azonban pénztárilag csak később rovatvan le, időlegesen fölösleget eredményez a pénztári kezelésben. 6

) Ebben foglaltatik az államvasutak gépgyára és a diósgyőri vas- és aczélgyár kezelési eredményei is, mert a gyárak kezelése az 1898. évben a kereskedelemügyi tárczától a pénzügyi tárcza keretébe utaltatván át, itt a vasművek kezelésével »Állami vasgyárak« czím alatt egyesítettéit. 7

) A visszamaradás a kedvezőtlen gazdasági helyzetben találja magyarázatát. 8

) A ménesbirtokgazdaságok, gödöllői koronauradalom és a lótenyészintézetek kezelése .900. évben külön czímekre választatván, a zárszámadási eredmények az összehasonlítás kedvéért az előző 1898. és 1899. években is elkülönítve mutattattak ki. 9

) A visszamaradás az állami javak eladásánál a kedvezőtlen közgazdasági viszonyok következtében előállott kevesebb bevétel folytán állott elő. 10

) Az 1897. évi 116 millió korona fölösleggel szemben mutatkozó 7 millió korona keveseblet abban találja magyarázatát, hogy 1898. évben — csak néhány főbb tételt említve — kerek számban kevesebb folyt be : a fogyasztási és italadóknál millió koronával a sójövedéknél | » az állami jószágoknál 2 » » a ménesbirtok-gazdaságok stb. és állami lótenyész-intézeteknél 1 » és több adatott ki : a közösügyi kiadásokra 9 millió koronával a nyugdíjakra 1 » az állami adósságok kamataira 4 » » a belügyi költségekre 1 » a közutak fentartására 1 a földmivelésügyi közigazgatási költségekre 1 v

> a viziutak fentartására » » a honvédelmi költségekre 4 » » ezen főbb tételeknél tehát az eredmény kedvezőtlenebb volt 30 millió koronával: 32*