Főrendiházi irományok, 1906. IX. kötet • 431-496. sz.
Irományszámok - 1906-448
448. szám. 183 A kereskedelemügyi minister részére biztosított kinevezési jognak az a ozélja, hogy lehető vé tétessék az érdekeltség szervezetein kivül álló, előkelő elméleti vagy gyakorlati szakembereknek is a tanácsba való bevonása és ezzel a tanács színvonalának emelése, munkálkodása eredményének nagyobb mértékben való biztosítása. Az egyes ministereknek az ipartanácsban való képviseltetését indokolttá teszi az a körülmény, hogy az azok gondozására bizott érdekek az ipartanács tárgyalása inal szintén érintetnek, illetve az ipartanács határozatai bizonyos esetekben a társministeriumok által elfoglalt álláspontok figyelembe vétele mellett hozandók. A földmivelósügvi ministeriumnak az ipartanács tárgyalásainál a többi ministeriumokhoz képest fokozott mértékben való érdekeltsége kifejezésre jut abban, hogy két kinevezendő tag jelölésére nyer jogot, mi g a horvát-szlavon-dalmátországi bánnak biztosított kijelölési jog kifejezője a Társországok azon jogának, hogy a velük közös ügyet képező ipari és kereskedelmi ügyek intézésében megfelelő reszt vegyenek. Az 5. §. értelmében hivatalból kirendelt tagjai a. tanácsnak a kereskedelemügyi minist erium ipari, kereskedelmi és munkásügyi kérdéseket tárgyaló szak- és ügyosztályainak főnökei és vezetői, továbbá a központi statisztikai hivatal, a technológiai és kereskedelmi múzeum igazgatói és az ipari főfelügyelőségek vezetői. A hivatalbóli tagoknak száma a kereskedelemügyi ministrriuni tzidő szerinti ügybeosztása mellett 17 lenne. Rendeltetésük a ministerium álláspontjának az ipartanács előtt való képviselése és a tanács által kért felvilágosítások megadása. A választott és kinevezett tagok megbízatása a 6. §. értelmében öt évig tart, de megszűnik előbb is, ha a választott tag időközben megszűnik az őt választott képviselőház vagy főrendiház, illetve szaktestület vagy egyesület tagja lenni. Annak biztosítása végett azonban, hogy az ipartanács az országgyűlés feloszlatása vagy berekesztése esetében is folytathassa működését. az országgyűlés képviselőinek részvételével, ugyanez a §. olvképen rendelkezik, hogy az ipartanácsba választott képviselők és főrendiházi tagok megbízatása mindaddig tart, mig az újonnan összeülő országgyűlés illető háza a tanács tagjait újból meg nem választja. Az országos ipartanács szervei a 7. §. értelmében az állandó bizot* az osztályok és a teljes ülés. Az állandó bizottságot a 8. §. szerint a kereskedelemügyi minister, a választott és kinevezett tagokból való kinevezés utján alakitja meg. A tagok száma a kereskedelemügyi minister által alkotandó ügyviteli szabályzatban fog meghatároztatni, az említett $. azonban az állandó bizottság szavazó tagjai számának határt szab annyiban, hogy az a 30-at meg nem haladhatja. Az országos ipartanács működésének súlypontja az állandó bizottságba van helyezve, a mennyiben itt fognak tárgyaltatni a nagyobb nyilvánosság elé nem vihető segélyezési ügyek, továbbá a 11. £. értelmében előzetesen e bizottság tárgyalása alá bocsátandó minden ügy, mely akár az osztályok, akár a teljes ülés elé terjesztetik, az 1907 : III. t.-cz. 9. §-a értelmében pedig ide utalandók létesitendő vagy már fennálló iparvállalatok segélyezésének ügyei, amikor az engedélyezendő segély végösszegben 50.000 K-t meghalad, továbbá amikor a segélyezés állami részesedés alakjában történik. Az állandó bizottság épen ezért jelentőségénél és a hozzája utalt anyag nagyságánál fogva a 14. §. értelmében havonkint legalább egyszer ülésre összehívandó, mi mellett megjegyzendő, hogy ugy mint eddig történt, a jövőben is szükséges lesz, hogy az állandó bizottság hosszabb időn át hetenkint ülésezzen, mintegy permanencziában legyen.
