Főrendiházi irományok, 1906. IX. kötet • 431-496. sz.
Irományszámok - 1906-443
443. szám. 119 annyi illetményeket kellett saját forrásaikból vagy államsegélyekből biztosítaniuk, mint a mennyit az állami középiskolák tanárai élveznek. Ez okokból emelkedett a felekezeti tanítók fizetése 1<> óv alatt több mint egy millió koronával, holott az 1894. évi XXY1I. t -ez. által létesített nyugdíjalap mathematikai mérlegében fizetésemelések ezínién összesen csak L4.000 korona irányoztatott elő. Hogy pedig a fizetések emelkedésével, daczára annak, bog az iskolafentartók és a tanárok által teljesítendő befizetések is emelkednek. mégis hiány áll be. annak tulajdonitható, hogy a bevételi források közt nagy tényezőt képező államsegély évi l v 2<>.<><)<> korona tix összegben van megállapítva, miért is ezen fedezetből, minél több tag van, annál kevesebb esik az egyes tag után felmerülő nyugdíj teher fedezésére. A fizetés emelkedésének megfelelőleg a nyugdíjigény, következőleg a nyugdíjak, özvegyi segély- Óe árvagyámpénzek czimén mutatkozó szükséglet is emelkedik, az ebből szármáz«) hiányt pedig fokozza az a körülmény, hogy az államsegély, valamint a törvény 3. §-a c) pontja szerint a tanulók által fizetendő járulékok is fix összegben vannak megállapítva, minélfogva az ezen forrásokból eredő jö\ delem aránylagosan nem emelkedhetik. A második ok, mely a hiányt előidézte, az, hogy a nyugdíjintézmény megalakításának első hat évében többen mentek nyugdíjba, mint amennyi számitás szerint mehetett volna. Mert báj a törvény il. §-a szerint az ezen országos nyugdíj- és gyámintézet életbeléptét követő hat évben csupán azon a ezímen, hogy valamely alkalmazott 30-ik szolgálati évét betöltötte, nyugdíjazásnak nem volt helye, mégis a tapasztalás azt mutatta, hogy azok, akiknek 30 szolgálati évük megvolt, más ezímen, munkaképtelenség alapján. kérték nyugdíjaztatásukat, a mit miután szolgálatképtelenségüket azabalyíűen igazolták, tőlük megtagadni nem lehetett. A harmadik ok az, hogy a lefolyt 10 év alatt számos olyan iskolafenntartó is belépett a nyugdíjintézetbe, a melyei törvény tervezésénél közrebocsátott felhívásra belépését nem jelentette be, azonkívül több új intézet (különösen tanitóképezdék) létesült és a fennálló intézetek tanári testülete is szaporittatott. A mérlegbe számításba vett hiány, mint ezt már előbb emiitettem, csak a jövőben beálló nagyobbmérvű szükségletekkel szemben mutatkozik és ma tényleg még nem áll fenn: sőt mint alább kimutatom, az évi zárszámadások fölösleget tüntettek tel és az alapnak a lefolyt 10 év alatt 3.765.957 K tiszta cselekvő vagyona gyűlt be, annak daczára, hogy a nyugdíjintézet létesítésekor semmiféle cselekvő vagyon nem állott rendelkezésre. Az országos tanári nyugdíj és gyámalap évi kezelési kimutatásai, a melyeket évről-évre a közoktatásügyi kormány a törvényhozás elé terjesztett, évenkint jelentékeny fölösleget eredményeztek, a mely évben 803.896 K 9G f. » 490.7-21 40 411.232 » (34 384.783 » 99 » 352.459 » 47 299.913 » 05 » 413.869 » 54 » '..976 » 80 » 197.847 * 55 fillért tett ki. 1896. L897. 1898. 1899. 1900. 1901. 1902. 1903. 1904.
