Főrendiházi irományok, 1906. VIII. kötet • 394-430. sz.

Irományszámok - 1906-429

288 429. szám. utaknak szolgálati szabályzataikban módjukban fog állani, amennyiben szükségesnek látnák, e részben a törvény kiegészitéséről gondoskodni. 12. §. A 12. §. panaszjogot biztosit az alkalmazottaknak arra az esetre, ha azok fólebbvalóiknak valamely intézkedését magukra nézve sérelmesnek találják. E szakasz első bekezdése bizonyos összefüggésben áll, illetőleg rokon természetű a 11. §. 3-ik bekezdésével, csakhogy mig ez utóbbi tárgyi okokból enged felszólalást, addig a jelen szakaszban személyes természetű, magára az alkalmazott személyére vonatkozó intézkedések elleni felszólamlásról van szó. Abból, hogy a panaszjog záros határidőhöz van kötve, következik, hogy az ugyanazon ügyben csak egyszer gyakorolható, a nélkül azonban, hogy ez a sérelmesnek vélt intézkedés végrehajtását gátolhatná. A panaszjoggal, ugyancsak felfüggesztő hatály nélkül, rendbüntetések ellen is lehet élni (32. §. 2-ik bekezdés), megjegyezvén, hogy maga a panaszjog is, alaptalan vagy kötekedésre valló igénybevétele esetén, rendbüntetést vonhat maga után. A jelen szakasz 2-ik bekezdése a panaszjog és a kérvényezési jog igénybevételének módját irja elö, mely csakis a rendes szolgálati út lehet. Ki van tehát szigorúan zárva külső közbenjárók igénybevétele, mely gyakorlat, a fegyelem nem csekély hátrányára, az utóbbi időben — sajnos — felette elharapódzott. Midőn azonban a törvény szigorúan a hivatalos útra tereli a szolgálati ügyekből eredő panaszok és kérelmek tárgyalását, az által, hogy ezen ügyeknek záros határidő alatt az illetékes helyre való eljuttatását rendeli el, egyszersmind biztosítékot is nyújt az iránt, hogy a külső közbenjárók beavatkozásának szüksége tényleg elessék s megszűnjék a személyzetnek az a panasza, hogy ügyes-bajos dolgaiban meg sem hallgattatik s Írásbeli kérelmeit a közvetlen fölebbvalók nem is továbbifják. 13. §. A 13. §. az alkalmazottaknak a közönség irányában való magatartásáról szól s azoknak ez- irányban fennálló kötelességeit lényegileg akként szabályozza, amint ezek a vasúti üzletszabályzat 1. §-ában és a vasutüzleti rendtartás 15. §-ában ezidöszerint is meg vannak állapitva. 14- §• A 14. §. a szolgálati érintkezésre ugyanazon elvet mondja ki, mint a melyet a 12. §. a panaszjog és kérvényezési jog gyakorlására nézve megállapít, nevezetesen elvül állitja fel, hogy a szolgálati jelentések megtételénél, legyenek azok szóbeliek vagy írásbeliek, a rendes hivatalos út, vagy is a közvetlen fölebbvaló nem mellőzhető, a kinek kötelessége azután a szükséghez képest a jelentést a fokozatban magasabb fölebbvalóhoz továbbítani. E szabály alól a 3-ik bekezdés bizonyos kivételeket enged, melyeket a szolgálat érdeke indokol. 15. §. E szakasz a szolgálati beosztás és ami ezzel szorosan összefügg, az áthelyezés kérdését szabályozza.