Főrendiházi irományok, 1906. VII. kötet • 353-393. sz.
Irományszámok - 1906-360
54 360. szám. igazságügy minister kinevezési joga útján és a kinevezendőkre nézve megfelelő képesítési kellékek megkivánásával megóvassanak azok a felsőbb érdekek is, a melyek ennek a birói fórumnak helyes összeállításához fűződnek. Minthogy a kir. Curia ügyvédi tanácsa felebbviteli fóruma az ügyvédi kamarának, a dolog természetéből következik, hogy az az ügyvéd, a ki a kir. Curia ügyvédi tanácsának tagjává neveztetett ki, addig, mig ezt a tisztet viseli, nem lehet egyszersmind tagja az ügyvédi kamara választmányának. A kir. Curia ügyvédi tanácsába kinevezendő ügyvédek ebben az állásban az ügyvédi hivatástól különböző birói természetű alkalmaztatást nyernek, a melyet éppen ezen természetére való tekintettel szükséges mindazokkal a fokozottabb szervezeti garancziákkal körülvenni, a melyeket törvényeink a birói állás tekintetében megállapítanak. Ebből az okból a javaslat azokat a szabályokat, a melyek a fegyelmi ós vagyoni felelősség, a fegyelmi hatóság ós eljárás, az elmozdithatatlanság és birói függetlenség, az együttalkalmazást kizáró rokonsági és sógorsági viszony, valamint az 1868 : LIV. t.-cz. 56, §-ában felsorolt érdekeltségi esetek tekintetében a kir. Curia biráira irányadók, kiterjeszti a kir. Curia ügyvédi tanácsának ügyvédtagjaira is ebbeli alkalmaztatásukra vonatkozólag. A mi ezek közül különösen az együtt alkalmazást kizáró rokonsági és sógorsági viszonyt illeti, az e részben fennálló törvényes tilalom önként érthetőleg az ügyvédi tanácsnak összes tagjaira egyaránt ki fog terjedni, tehát az ügyvédtagokra nem csupán egymással szemben, hanem a kir. Curiának az ügyvédi tanácsba beválasztott tagjaival szemben is. Az a működési kör, a melyet a javaslat az érintett ügyek tekintetében az ügyvédi karra ruház, első sorban magának az ügyvédi karnak érdekét szolgálja; éppen azért jogosan elvárható, hogy azt az ügyvédi kar anyagi ellenszolgáltatás nélkül vállalja magára. Mindazonáltal azt, hogy a tanács vidéki tagjai positiv anyagi áldozattal teljesítsék ebbeli tisztüket, nem lehet kívánni; éppen azért ezekre vonatkozóiaga javaslat az útiköltségnek ós megfelelő napidíjnak megtérítését az államkincstárra hárítja. A részletes szabályokat e tekintetben az igazságügyminister rendeleti utón fogja megállapítani. Tekintettel az ügyvédi tanács tagjainak nagyobb számára, nem lehet kizártnak tekinteni, hogy az oda utalt ügyekben ellentétes elvi határozatok keletkezzenek. Szükségesnek mutatkozik tehát, hogy az ily ellentétek kiegyenlítésére és a judicatura egyöntetűségének biztosítására megfelelő eljárási módozatok állapíttassanak meg. A javaslat abból indulván ki, hogy az ügyvédi tanácsnak összeállítására s különleges ügyköre, valamint a Curia többi tanácsaival szemben ebből folyó bizonyos mértékű különállása obben a tekintetben is különleges szabályozást kívánnak, a szóban forgó ügyekben a, vitás elvi kérdések eldöntését az ügyvédi tanácsnak külön teljes ülésére ruházza, a, részleteknek megállapítását rendeleti szabályozásnak tartván fenn, melynek érdemére nézve megfelelő analógiaként mutatkozik az a szabályozás, a melyre alapot a bűnvádi perrendtartásról szóló 1896 : XXXIII. t.-cz. módosítása és kiegészítése tárgyában a jelen javaslattal egyidejűleg benyújtott törvényjavaslat 2. és 3. §-ában tervezett rendelkezés nyújt. A 4. §-hoz. A kir. Curia tehermentesítése czéljából a javaslat 4. §-a megszüntetni kívánja azt a visszásságot, hogy az ügyvéd elleni fegyelmi ügy az 1874.
