Főrendiházi irományok, 1906. VII. kötet • 353-393. sz.
Irományszámok - 1906-391
434 391. szám. Végül intézkedés foglaltatik a törvényiavaslatban a tanitói állomásokon történt személyi változások bejelentésére, magyar nyilvántartási nyomatványok használatára és arra nézve, hogy az iskolai bizonyítványok mindenesetben magyar nyelven is kiállíttassanak. Egyenként és összesen méltatva a felsorolt határozmányokat, kétségtelen, hogy a tanitói fizetésrendezés az állam pénztárára jelentékeny terhet ró. Hozzávetőleges számitás szerint az évi tehertöbblet Öt és fél millió korona körül jár. Ép azért részünkről is abban a nézetben vagyunk, hogy habár a nem állami tanítókkal szemben a javaslat nem megy addig a határig, meddig az állami tanítókkal, mindazon által elértük azt a határt, meddig az állam pénzügyi viszonyaival számotvetve, ez idő szerint elmennünk szabad. És eddig a határig készséggel járulunk az áldozatokhoz. Sérelemről azonban érdekelt tanitók annál kevésbbé panaszkodhatnak, mert a javaslat illetményeiket nagyobb arányban javitja, mint emeltetnek az állami tanitók illetményei. A törvényjavaslat további részeiben nemcsak a, magyar nyelv oktatásáról rendelkező törvényünk végrehajtása, az állam hivatalos jelvényeinek és nyelvének megfelelő érvényre jutása tekintetéből tartalmazza azokat a, megállapodásokat, melyek nélkül tételes törvényeink a tapasztalatok szerint az állani tekintélyének és súlyának nem csekély sérelmére csak irott malaszt maradnak, hanem gondoskodik arról is, hogy a végrehajtó hatalom az állam és fteöizét ellenes irányzat megakadályozására, és illetőleg megtorlására a kellő eszközökkel is rendelkezzék, és igy az állami és nemzeti érdekek bármely népiskolánál hatályosan megvédessenek. És itt már az ideje, hogy az e részbeli biztositókok megszereztessenek. Egyebeket nem is emlitve, ezeknek a biztosítékoknak hiánya szülte, hogy a tanszabadság elvével nem egyező, a nevelés és oktatás szempontjából nem egy oldalról kifogásolható kizárólagos állami oktatás kérdése minduntalan felvettetik ; ezeknek a biztosítékoknak hiánya volt nagyiészt komoly akadálya eddig annak, hogy az önkormányzati tevékenység megindittassék és fcjlesztossék azokon a, vonalokon, melyeken egyébként azt állami társadalmi magasabb érdekek igényelték volna. De a kérdéses megállapodások nem viselik magukon egy részletben, vagy vonatkozásban sem a kíméletlenség, erőszakoskodás, elnyomás, avagy indokolatlan jogfosztás bélyegét, Az állam hivatalos nyelvének támlásáról rendelkező törvény életbeléptetésének biztositása mellett azt, hogy a nem magyar anyanyelvűek anyanyelvükön is nyerjék, ugy iniut a múltban, az oktatást, nemcsak nem akadályozza, sőt biztositja a törvényjavaslat. A magyar hazához való ragaszkodástól és a magyarnemzethez való tartozás tudatától áthatott egyházhatóságök pedig nem tekinthetik magukat az iskolák felállítása és fentartása, a tanitók alkalmazása és elbocsátása, a tankönyvek megválasztása, a tanítási rendszer és módszer meghatározása körül eddig gyakorolt jogaik és befolyásuk tekintetéből nnegröviditetteknek, avagy akadályozottaknak. Sőt az állam tetemes segélyezése mellett az egyházhatóságok abba a, helyzetbe jönnek, hogy oly tanerőkei biztosíthatnak, kik már nagyobb értelmiségük folytán is a vallás erkölcsös gondolkodás fejlesztésében ós megerősítésében az egyházbatórágokat hathatósabban támogatandják. Figyelembe véve ezeket, megnyugvással és különös elismeréssel a törvényjavaslatot benyújtó kormány iránt kérjük, a méltóságos főrendeket, hogy a gyulafehérvári és fogarasí érseki egyháizoartomány püspökei ós megbízott tanügyi tanáesosai által f. évi márezius hó 10 én a főrendiházhoz beadott és tárgyalás végett hozzánk utasított kérvény ellenére szóban forgó törvényjavaslatot általánosságban elfogadni méltóztassanak
