Főrendiházi irományok, 1906. VII. kötet • 353-393. sz.
Irományszámok - 1906-380
380. szám. 415 nyitva. E rendelkezés, miként arról hivatali elődöm a hozzá intézett felterjesztésekből értesült, a fürdőhelyek iparosaira és kereskedőire, úgyszintén a fürdőhelyek közönségére is nagyon hátrányos, a mennyiben a hazai fürdőhelyek legnagyobb részében a tulaj don kópeni idény mindössze két-három hónapból áll. Ezen aránylag igen rövid idő alatt kell az iparosnak, kereskedőnek magas üzleti és fentartási költségeinek megtérítéséről gondoskodnia. Különösen sújtja ezeket az emiitett rendelkezés azért, mert a fürdőhelyek köztudomáa szerint munkaszüneti napokon a leglátogatottabbak, az iparos és kereskedő üzleti keresete tehát igen megrövidíttetik az által, ha üzletéi munkaszüneti napokon délelőtt tiz órától kezdve, a mely időponttól még számottevő keresetre lehet * kilátása, zárva kénytelen tartani. Másfelől ilv korai záróra mellett a fürdőzők, s különösen a fürdőhelyeket egyre nagyobb számban látogató turisták, kiránduló társaságok kényelméről sincs kellőképen gondoskodva, mert különösen az utóbbiak utalva vannak arra, hogy szükségleteiket a fürdőhelyeken beszerezhessék. Közvetve tehát a hazai fürdők látogatottságának emelése is megkívánja, hogy a fürdőhelyek ipari és kereskedelmi üzletei munkaszüneti napokon ne csupán délelőtt tiz óráig legyenek nyitva tarthatók, hanem azok részére egy későbbi záróra állapittassék meg. A nyitra-vármegyei Holies határszéli nagyközség iparosainak és kereskedőinek vasárnapi munkaszünete tárgyában múlt évi július 9-én 4B.577. sz. alatt kelt rendelet kibocsátásának indokai pedig a következők: Hivatali elődömnek fentebb baár idézett L903. évi június hő IM-án 28.559. szám alatt kibocsátott rendelete II. A) 2. pontja értelmében az országhatártól 10 kilométernél távolabb ivem eső községekben az ipari és kereskedelmi üzletek egy részében munkaszüneti napokon az elárúsitás délután öt óráig végezhető. Az országhatártól számitóit tiz kilométeren belül fekvő Holies nyitravármegyei nagyközség iparosai s kereskedői a, határszéli községekre nézve megállapított fenti kedvezményes zárórát nem kívánták tovább igénybe venni és számos aláírással ellátott kérvényükben az iránt folyamodtak. hogy rendeltessék el. miszerint a nagyközség területén a. vasárnapi munka* szünet az ipari és kereskedelmi elárnsitásra nézve <léü 12 órakor vegye kezdetét. Kórelmüket azzal indokolták a folyamodók, hogy az üzletek déli 12 órán túl Ausztriában is zárva lévén, a szomszédos osztrák iparosok, kereskedők nem okozhatnak nékik káros versenyt, s ezért nincsen szükségük arra, hogy üzleteiket délutáni 5 óráig tartsák nyitva. Miután annak elbirálására, vájjon a déli tizenkét órai záróra nem lesz-e az üzleti életre hátrányos, az érdekelt iparosok, kereskedők kétségkívül a legilletékesebbek, s miután ezen záróra ellen a fogyasztó közönség érdekei szempontjából sem tehető észrevétel, az alkalmazottak érdekei szempontjából pedig esak előnyös és igy ezen kérelem teljesitése az 1890. évi XIII. törvényezikk szellemének megfelelő, a kérelem teljesitendőnek találtatott. Budapest, 1906. május 16-án. Kossuth Ferenc» s. k., kereskedelemügyi m. kir. minister,
