Főrendiházi irományok, 1906. VII. kötet • 353-393. sz.
Irományszámok - 1906-379
379. szám. 401 hatályosnak nem bizonyult; az 1893 : XXVI. t.-cz. 13. §-ának 2-ik pontja alapján pedig csak az esetben lehet helye az ilyen tanitó ellen a fegyelmi eljárásnak, ha a fizetéskiegészitésre legalább 120 korona államsegély van engedélyezve, és ez esetben is a fegyelmi vizsgálatot a hilfelekezeti hatóság saját szabványa szerint ejti meg. A 24. §. b) pontja a javaslat 20. §-ának folyománya. A c) pontban az államellenes irány megállapítása teljesen azonos az 1893. XXVI. t.-cz. 13. §-ának utolsó pontjában foglalt értelmezéssel. A d) pont a hitfelekezetek és egyes társadalmi osztályok, úgyszintén a tulajdon vagy a házasság jogintézménye ellen folytatott izgatást, valamint a magán- és köztulajdon felosztásával űzött ámítást minősiti fegyelmi vétségnek. Az e) pont alatt a kivándorlási üzelmeknek a fegyelmi vétségek közé való felvételét az a tapasztalat tette szükségessé, hogy néhány esetben bebizonyult a tanítóknak ilyen irányú káros közreműködése, de az ilyen üzelemnek fegyelmi utón való megtorlására nem volt meg a kellő törvényes alap. Az ezen pontban felvett rendelkezés egyezik a kivándorlásról szóló 1903 : IV. t.-cz. 18. és 20. §-ában, továbbá a IV. fejezetében foglalt rendelkezésekkel. Tehát a javaslat szerint fegyelmi eljárás alá vonandók az olyan tanítók, a kik a kivándorlásra vonatkozó bármiféle felhívást, ismertetést közzétesznek, vagy egyeseknek szétküldenek, vagy akár szóval, akár Írásban a kivándorlásra csábítanak, buzdítanak, e czélból házról-házra járnak, a kivándorlóktól díjat vagy szolgáltatást követeinek vagy elfogadnak és a kivándorlóknak előleget adnak, általában a kivándorlást bármily úton-módon, nyereségvágyból vagy keresetből, avagy anélkül előmozdítják. 25. §. A felekezeti tanítók ellen elrendelt fegyelmi vizsgálat és annak eredménye felől a felekezeti főhatóság értesítése főleg azért szükséges, hogy ezek a fegyelmi ítéletet végrehajthassák. Ez a rendelkezés megfelel az 1S93 : XXVI. t.-cz. 13. §-a 5-ik pontjában, a szóbanforgó szakasz 2. pontjának rendelkezése pedig az 1876: XXVIII. t. ez. 7. §-a utolsó pontjában foglaltatnak. 26. §. Javaslatom egyezik az 1893: XXVI. t.-cz. 15. §-ában foglalt rendelkezéssel de azzal a változtatással, hogy nemcsak az államellenes irány követése, hanem a magyar «nyelv és a nemzeti tárgyak tanításának elhanyagolása és a nem engedélyezett tankönyvek és taneszközök használata miatt első izben elmozdított tanitó iskoláját a vallás- és közoktatásügyi minister megszüntetheti és helyébe állami iskolát állithat. 27. §. Nincs kizárva annak a lehetősége, hogy valamely felekezeti népiskola tanítója a 24. §. a)—c) pontjában meghatározott és állami érdeket érintő fegyelmi vétségek valamelyikét nem annyira önszántából, mint inkább az illető felekezeti népiskola egyházi hatóságának utasítása vagy tilalma folytán követte el. Ha valamelyik egyházi hatóság körzetében több rendbeli ilyen fegyelmi eljárás során az derülne ki, hogy a tanítókat ilyen felsőbb hatás inditja a fegyelmi vétségek Főrendi iromány. VIT, 1906—1911. 51