Főrendiházi irományok, 1906. VII. kötet • 353-393. sz.

Irományszámok - 1906-379

379. szám. 393 Végül a mellékelt 4. számú táblázat teljes képét nyújtja annak, hogy az 1904-ig szolgálatba lépett községi és felekezeti tanitók korpótlékai 40 évi szolgálat alatt hogyan alakulnak. 4. §• Népoktatásunknak nagy hátrányára van a gyakori tanitóváltozás, mert az állandóság egyik főfeltétele a tanitói munkásság népnevelő hatásának. A helyváltoztatásnak ezen minden folytonos tevékenységet zsibbasztó jelensége a jövőben még gyakoribbá válhatnék azáltal, hogy a kisebb fizetési csoportba osztott községekben működő tanitók állandóan törekednének a magasabb fizetési csoportba tartozó állomásokra. Hogy ennek a törekvésnek legalább némileg elejét vegyem, javaslatom 4. §-nban módot nyújtok a vallás- és közoktatásügyi ministernek, hogy a huzamos időn át kiváló érdemeket szerzett tanítóknak a közigazgatási bizottság és a tanfelügyelő javaslatára 200 K. fizetés természetével biró személyes pótlékot engedélyezhessen azon korlát között, a melyet az állami költségvetésbe ezen czélra felvett összeg megszab. 5., 6., 7. és 8. §§. A javaslatnak ezen szakaszai az 1893: XXVI t.-cz. 3., 4., 5. és 6. §§-aival azonosak. A 8. szakasz azonban azt a módosítást tartalmazza, hogy a tanitó természetben való jövedelmének a megállapítása a községi és körjegyzők illetményeinek szabályozásáról szóló 1904: XI. t.-cz. rendelkezései szerint történjék. Ugyanezen szakasz megállapítja, hogy a tanitói javadalmazások összeírása körül az érdekeltek a közigazgatási bizottsághoz keresettel fordulhatnak, s hogy ez utóbbinak határozata ellen még a közigazgatási bíróság előtti panasznak van helye. Részint a szerzett jogok kímélése, részint az administráczió egyszerűsítése czéljából foglaltam ezen szakasz végpontjába azt a rendelkezést, hogy az 1893: XXVI. t.-cz. alapján már megtörtént tanitói fizetési megállapítások, a melyek alapján a tanitó állami fizetéskiegészitést élvezett, érintetlenül maradnak. Ezen rendelkezés alapján módomban fog állani az eddig már fizetéskiegészitést élvező községi és felekezeti tanítónak a jelén törvényben biztosított magasabb fizetéskiegészítésére szükséges államsegélyt külön javadalmi összeírás nélkül azonnal folyósítani, természetesen a jelen törvényben foglalt egyébb feltételek megtartása mellett. 9. §. A tanítás érdeke kívánja, hogy az oktatást véglegesen alkalmazott, rendes tanitók lássák el. Ezért veszem fel azt a rendelkezést, hogy bizonyos eseteket kivéve, az elemi iskolákhoz ezentúl csak rendes tanitók alkalmaztassanak. Az a követelés pedig, hogy a tanitói állások csak érvényes tanitói oklevéllel biró egyénekkel tölthetők be, teljesen megfelel az 1868 : XXXVIII. t.-cz. 11., illetőleg 133. és az 1879 : XVIII. t.-cz. 2. §-ában foglalt rendelkezéseknek. 10. és 11. §§. Ezen szakaszok az 1893 : XXVI. t.-cz. 7. és 8. §-aival azonos rendelkezést tartalmaznak. A 11. §. mindazonáltal a kántortanítók javára lényeges és igen élénken panaszolt sérelmet orvosol. Eddig ugyanis, midőn a tanítónak fizetéskiegészítés czéljából szüksége volt államsegélyre, az 1893. évi XXVI. t.-cz. 8. §ában foglalt rendelkezés szerint a tanitói fizetés megállapitásakor a tanitói Főrendi iromány VII. 1906—1911. 50