Főrendiházi irományok, 1906. VII. kötet • 353-393. sz.
Irományszámok - 1906-379
374 379. szám. rásaikból okmányszerű díjlevél alapján szolgáltatott mennyisége továbbra is csonkítallanul kiszolgáltatandó, illetőleg államsegély igénybevétele czéljából le nem szállítható. Jogában áll azonban az iskolafentartó községnek, illetőleg hitfelekezetnek az államsegélylyel kiegészített tanítói javadalmazást az állami tanitók fizetése arányában saját erejéből felemelni, a nélkül, hogy ennek következtében a már megállapított államsegély megvonható, vagy leszállítható lenne. Ha valamely tanitói állásnak államsegélylyel kiegészített jövedelme az iskolafentartó által el nem hárítható, állandó természetű körülmény következtében csökken, az illetékes iskolai hatóság a közigazgatási bizottság útján a vallás- és közoktatásügyi ministertől az államsegély felemelését kérheti. Ha azonban a tanitói állás jövedelmének a 3. bekezdésben irt csökkenése a tanitói javadalmazásnak az állami tanitók fizetése arányában történt felemelése után következnék be, az államsegély felemelése csakis a jelen törvény 2. és 3, §§-aiban megállapított járandóságok erejéig kérhető. 15. §. A vallás- és közoktatásügyi minister a törvényhozás által ezen czélra engedélyezett összegből az arra utalt községek és hitközségek népiskolai tanítóinak alapfizetését és korpótlékát, az illetékes iskolai főhatóság hozzájárulásával és értesítése mellett, a törvényhatósági közigazgatási bizottság utján a jelen törvény 2. és 3. §-ában megállapított összegekig, a jelen törvény 16., 17., 18., 19. és 20. §-aiban foglalt feltételek mellett, államsegélylyel kiegészíti. Az államsegély összegének meghatározását megelőzőleg a közigazgatási bízottság megállapítja: a) a községnek, illetve a hitközségnek, továbbá az iskolának szabályszerű költségvetése, a tanitói díjlevél és a hitközség anyagi helyzetét igazoló, a járási főszolgabíró (polgármester) által láttamozott helyhatósági bizonyítvány alapján, a népiskolai hatóságok által bejelentett tanítói járandóságoknak, illetőleg kán tortanítói egész javadalomnak és az ezek fedezetéül szolgáló jövedelmeknek mennyiségét; b) a tanító törvényes képesítettségét, magyar állampolgárságát, valamint azt, hogy magyar nyelven helyesen beszélni és irai, valamint tanítani is tud, és hogy a jelen törvény 3ü. §-ában előirt esküt letette; c) azt a körülményt, vájjon az illető iskola megfelel-e az 1868 : XXXVIII. t.-ez. 27. és 28. §-aiban követelt feltételeknek; d) megvizsgálja továbbá a közigazgatási bizottság azt is, hogy az illető iskola tanítási terve és tanulmányi rendje, valamint felszerelése megfelel-e a törvényes kellékeknek, s különösen a jelen törvény 16., 17., 18., 19. és 20. §-ai rendelkezéseinek és azt, hogy az illető tanítónak osztályába, a kinek járandóságaihoz az iskolafentartó állami kiegészítést kér, hány mindennapi (6—12 éves) tanköteles lesz utalva. A mennyiben az illető iskola tanköteleseinek összes száma 30-on alul maradna, a vallás- és közoktatásügyi minister csak kivételes esetekben engedélyezhet államsegélyt,, de olyan iskolától, mely eddig is élvezett államsegélyt, vagy amely az illető községben az egyedüli magyar tannyelvű iskola, a mennyiben a jelen törvény követelményeinek megfelel, a segély e czímen meg nem tagadható. Üresedésben lévő tanitói állásokra vonatkozólag az államsegély a jelen §. 2-ik bekezdésének a), c) és d) pontjaiban foglaltaknak megállapítása alapján a vallásés közoktatásügyi minister által kilátásba helyezhető, de az csakis a b) pontban foglalt feltételek beigazolása után lesz kiutalványozható.
