Főrendiházi irományok, 1906. VII. kötet • 353-393. sz.

Irományszámok - 1906-377

377. szám. 301 keréknyomása alatt — mely azonban a rendes nyomtávú vonalrészekre vonatkozólag6.000 kilogrammal — a keskeny nyomtávú vonalrészeken pedig legalább 3.000 kilogrammal számítandó, négyzetcm.-ként 1000 kilogrammot meg ne haladjon. A vágányok egymástóli távolsága — középtől középig mérve — a helyi érdekű vasút állomásain legalább 10 méterrel, a nyilt pályán pedig legalább 0-5 méterrel nagyobb legyen, mint a helyi érdekű vasút illető részein közlekedő jármüvek legnagyobb szélessége. Engedélyesek kötelesek a különböző felépítményi anyagoknak a vágányokhoz tényleg íelhasznált mennyiségek után számított 1

/2°/o-éLt, és azonkívül két teljes váltót és keresztezést, két egész kitérőhöz szükséges teljes talpfacsoportokkal együtt, tartalékul az építési alapból beszerezni s az üzletnek rendelkezésre bocsátani ; ezen tartalékokba azonban nem számíthatók be azon készletek, melyeket a jótállási idő alatt megromló felépítményi vas- és aczélanyagok kicserélésére a szállító gyárak tartoznak átadni. Bárminő építési czélokra — ideértve a pálya és tartozékainak bekavicsolását, az engedélyezett vasút végleges felépítményéhez szánt váltókat, keresztezéseket, közönséges talpfákat, talpfacsoportokat, csavarokat és sinszegeket egyáltalában nem szabad használatba venni, a síneket, valamint esetleg még a hevedereket és alátétlemezeket pedig csakis azon határozott kikötéssel, hogy az ideiglenes használatból kikerült ilynemű anyagok — a nyilt pálya vágányának és az állomásokon vonatkeresztezésre szolgáló átmenő-fővágányoknak kizárásával — még az állomások többi mellékvágányaiban is csak akkor és csak annyiban lesznek alkalmazhatók, ha és a mennyiben azok az építés ellenőrzésével megbízott szakközegek által gondosan és szigorúan megvizsgáltatván, minden tekintetben teljesen sérületlenekneb és kifogástalanoknak fognak találtatni. Építés alatt álló vasutvonalak felépítményének ideiglenes czélokra való használata tekintetében a magy. kir. államvasutak legújabb részletes feltétfüzetének a felépítményről szóló »W« fejezetében és nevezetesen annak 17. és 18. §-aiban foglalt megállapítások irányadók. Az ÎS74. évi deczember hó 31-én 18.091. sz. a. kelt közm. és közlek. ministeri szabályrendeletnek (M. R. T. 1874. évf. 194. sz. 686. s köv. 1) idevágó határozmányai — a mennyiben azok a feltétfüzet most emiitett megállapításaival ellentétben nem állanak — az itt szóban forgó helyi érdekű vasútra vonatkozólag is érvényben maradnak. Az építendő helyi érdekű vasútvonalon 2700 folyóméter állomási mellékvágány létesítése követelhető, mely hosszba azonban a Rózsahegy kiinduló állomáson és Rózsahegy papírgyár rakodó megállóhelyen előállítandó rendes nyomtávú és négysínű vágányok nincsenek beszámítva. Rózsahegy kiinduló állomástól a Vág-hidig terjedő vonalrész rendes nyomtávú vágánya elsőrendű felépítménynyel létesítendő, úgyszintén elsőrendű felépitménynyel építendő egy mintegy 200 méter hosszú mellékvágány és a kassa-oderbergi vasút egyik átmenő vágányával való vágányösszeköttetés. Ezen elsőrendű felépítményre nézve a cs. kir. szab. kassa-oderbergi vasút szabványai mérvadók s ennek előállításánál ócska, de még teljesen jó állapotban levő sinek is használhatók, de a kapcsolószereknek, talpfáknak, váltóknak és keresztezéseknek újaknak kell lenniök. A közönséges talpfák tölgy- vagy vörös fenyőfából álütandók elő. Ezen talpfák hossz- és keresztmetszeti méretei legalább a következők legyenek: 1. a folyóméterenként 236 kilogramm nehéz aczélsinekkel készítendő rendes nyomtávú felépítményben: hosszúság =2*20 m

v vastagság =0 14 m., alsó szé-