Főrendiházi irományok, 1906. VII. kötet • 353-393. sz.

Irományszámok - 1906-371

371. szám. 115 Hogy tehát a vonatforgalom rendessége biztosittassék, feltétlenül szükség ges, hogy e két állomás között a második vágány mielőbb megépíttessék. E czélból a szóban levő második vágány építésére előirányzott 800.000 K-ból a munkáknak még az idén részben történő előállítására 400.000 korona szükséges. V. tétel: Másodrangú vonalaknaHv elsőrangusitása. 1. A nyitravölgyi vonal nagysurány—nyitrai szakaszának elsőrangusitása. Nyitra vármegye közönségének régi óhaja, hogy a vármegye székhelye Nyitra városa a vasúti hálózattal fővonal utján legyen összeköttetésben. Erre való tekintettel, főkép tekintve azt, hogy az érsekujvár—nagysurányi ós a nyitra—üzbógh—lipótvári vonalszakaszok már is mint elsőrangú vonalak épültek ós igy a nagyobb teljesítőképesség és a gazdaságosabb üzemkezelés szempontjából a vasútnak is eminens érdekében áll, hogy a középső nagysurány—nyitrai vonalrósz mielőbb elsőrangusittassók, megjegyezvén, hogy e vonalrészen a sinkicserélések alkalmával már elsőrangú sinek lettek fektetve, mindezeknél fogva e vonalszakasznak másodrendű fővonallá való átépítésére, úgymint az alépítménynek, a hidaknak, a kávicságynak átalakítására és az állomásoknak megfelelő bővítésére az 1907. évben 500.000 koroaa szükséges. 2. A dombóvár—báttaszéki vonal elsőrangusitása. Az 1904. évi XIV. t-czikk indokolásának I. fej. 1. §. 4. b) alatt ki van fejtve, hogy a baja—báttaszéki összeköttetés sok irányban jelentékeny utröviditóseket és uj összeköttetéseket fog teremteni nemcsak a Dana-Tisza köze ós a Dunántúli déli része között; hanem a Duna-jobbparti terület oly góczpontjaira is, a melyek ma az Alföldről Ausztria délnyugati tartományaiba, sőt némi részben a délnyugati vámkülíöldre irányuló gabonakivitel tekintetében is fontosak. Kifejezésre jutott továbbá ott az is, hogy a mintegy 19 km. hosszú baja—báttaszéki uj vonal elsőrangú főpályaként terveztetett azzal a czélzattal, hogy később a csatlakozó hátpályák megfelelő átalakításával egy nagyobb teljesítőképességgel biró átmeneti f&oo* nal álljon rendelkezésre. Miután pedig a baja—báttaszéki uj vonal az 1906—1909. években meg fog épülni, szükséges, hogy a csatlakozó hátpályák átalakításáról is történjék gondoskodás. Ezek a hátpályák a szabadka—bajai és a báttaszék —dombóvári másodrangú vonalak, a mely vonalak elsőrangusitandó vonalreszeinek hossza 58'3, illetőleg 65*2, összesen 123*5 km. A szóban levő vonalak átalakításának költsége nem foglaltatik benn az 1904. évi XIV. tör vény czikkel engedélyezett beruházások között ós ehhez képest külön kell gondoskodni azokról a költségekről, a melyek a szabadka— bajai és a báttaszók— dombóvári vonalak elsőrangusitására szükségesek lesznek. E vonalak elsőrangusitásával Szabadkától Gyékényesig egy elsőrangú transversalis vonalat nyerünk, a mely czólból a szabadka—dombóvári vonal akként lesz felszerelendő, hogy az a már elsőrangú ódombóvár—gyókényesi vonal teljesítőképességének lehetőleg megfeleljen. Ez alapon készült tervezetek szerint az 58'3 kilométer hosszú szabadka— bajai vonal elsőrangusitásának és az állomások bővítésének költsége 2,900.000 koronát, vagyis kilométerenkint kereken 49.770 koronát, a 65*2 kilométer hosszú báttaszék—dombóvári vonal elsőrangusitásának és az állomások bővitésének költ15»