Főrendiházi irományok, 1906. VI. kötet • 313-352. sz.

Irományszámok - 1906-317

317. szám. 71 esetben a kerületi pénztárnak az orvos alkalmazásával járó költségei a vállalkozótól közigazgatási utón, a közadók módjára hajtandók be. 135. §. Ha az e törvény 1. §-ának 4. pontjában felsorolt építkezéseknél, illetve építkezések keresztülvitelére alakuló más hasonló, nem állandó jellegű vállalatoknál hosszabb időn át a munkások nagyobb száma alkalmaztatik, az állami munkásbiztositási hivatal az épitési vállalkozónak, illetve vállalatnak megengedheti, szükség esetén pedig a vállalkozót vagy a vállalatot kötelezheti, hogy a vállalatnál alkalmazott munkásoknak e törvény szerint való betegsegélyezését az ugyancsak e törvény szerint bevételezendő járulékokból a kerületi munkásbiztositó pénztár felügyelete és ellenőrzése alatt maga teljesítse. A vállalkozó vagy vállalat által ez esetben bevételezendő járulékokat és nyújtandó segélyeket, úgyszintén a járulékok kezelésénél, a munkások nyilvántartásánál és a segélyezésnél, valamint a statisztikai adatszolgáltatásnál követendő eljárást e törvény határozmányai szerint az állami munkásbiztositási hivatal állapítja meg. Azt az épitési vállalkozót, a ki az állami munkásbiztositási hivatal által az első bekezdés értelmében kiadott utasításnak meg nem felel, vagy a járulékok beszedésénél és a segélyezésnél mulasztásokat vagy visszaéléseket követ el, az állami munkásbiztositási hivatal kötelezheti arra, hogy az összes nála alkalmazott biztosításra kötelezetteknek, illetőleg azok hátrahagyottjainak az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosiíó pénztár által nyújtott betegségi segélyeket sajátjából és minden levonási igény nélkül viselje. Az e kötelezettség tekintetében felmerülő vitás kérdéseket az iparhatóság dönti el és e vitás kérdésekben az alkalmazottak képviseletében a kerületi munkásbiztositó pénztár is eljárhat. Ha az épitési vállalkozó a tagok nyilvántartására, a statisztikai adatszolgáltatásra és az elszámolásra vonatkozólag kiadott rendeleteket nem teljesili, az állami munkásbiztositási hivatal által ezer koronáig terjedhető pénzbirsággal büntethető, mely pénzbírság közigazgatási utón, a közadók módjára hajtandó be. Ha az építkezés megszűnt, az elszámolás szerint fenmaradó vagyon az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztárba szolgáltatandó be, melynek betegsegélyezési tartalékalapjához csatolandó. Az épitési vállalkozót, illetve vállalatot, vagy a biztosított alkalmazottakat a maradvány nem illeti meg. 136. §. A kerületi munkásbiztositó pénztárt az állami munkásbiztositási hivatal feloszlathatja, s illetve területét egészben vagy részben más kerületi pénztár területéhez csatolhatja : a) ha a közgyűlés a feloszlatást elhatározza; b) ha a kerületi pénztár területén a törvényszerű kötelezettségeknek a legmagasabb járulékok mellett sem lehet eleget tenni, s a biztosítási érdek a pénztár területének egészben vagy részben más kerületi munkásbiztositó pénztárhoz való csatolását megkívánja. A feloszlatás elrendelésével egyidejűleg intézkedés teendő az iránt, hogy a biztosításra kötelezett tagok más kerületi pénztárhoz lépjenek át, az önkéntes tagok pedig, a mennyiben kívánják, ily pénztárhoz átléphessenek.