Főrendiházi irományok, 1906. VI. kötet • 313-352. sz.
Irományszámok - 1906-317
317. szám. 51 Ellenben, ha a balesetet az ennek következtében sérült vagy elhalt biztosítottnak igényjogosult hozzátartozója szándékosan idézte elő, ugy az illető hozzátartozó a biztosított halála esetén minden kártalanítástól elesik, még akkor is, ha a halál a baleset következményekép csak később következett be. 76. §. Ha a 71—74. §§. értelmében igényjogosult hozzátartozó külföldre távozik, ez esetben járadéka visszatértéig szünetel. Ha a hozzátartozó három hónapon belül állandó tartózkodásra visszatér, a visszatartott járadék-részletek kiadandók neki. Ha az igényjogosult hozzátartozó állandó tartózkodásra külföldre távozik, kérelmére az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár méltánylást érdemlő esetekben egy évi járadékának megfelelő végkielégítést engedélyezhet. Ha az ily hozzátartozó a magyar szent korona országainak területére visszatér, a járadékra való igénye ez esetben is felújul, azonban a kifizetett egy évi járadék összege a részére visszatérte után fizetett járadékból levonandó. A levonás részletekben történik és az esedékes járadékok felénél többre nem terjedhet. 77. §. Baleset következtében elhalt és e törvény rendelkezései szerint biztosított külföldi honosok oly hozzátartozóinak, a kik a baleset idejében állandóan külföldön tartózkodnak, csak akkor van igényük kártalanításra, ha az illető külföldi állam az ott biztosított és elhalt magyar honosoknak a magyar szent korona országaiban lakó hozzátartozóival szemben viszonos eljárást követ. Ha külföldi honosok járadékot élvező hozzátartozói állandó tartózkodásra külföldre távoznak, évi járadékuk háromszorosát tevő végkielégítésre tarthatnak igényt, de az országba ismét visszatérve, további járadékra igényük nincs. Egyébként az ilyen külföldi honosok járadékigénye tekintetében szintén a viszonosság feltétele az irányadó. Y^y 78. §. A kártalanítás alapja az a javadalmazás, melyet a sérült a balesetet meg előző ötvenkét héten át biztosítási kötelezettség alá eső üzemben keresett. Ha a balesetet megelőzőleg nem volt biztosításra kötelezett üzemben ötvenkét héten át alkalmazva, ez esetben az évi javadalmazás összege a munkában töltött hetek átlagos keresete alapján számítandó, vagy pedig, ha az átlagos heti keresetet megfelelően megállapítani nem lehet, ama munkanapok átlagos munkakeresményének háromszázszorosa veendő évi javadalmazás gyanánt, melyeken a sérült a balesetet megelőző évben tényleg munkában állott, olyképen azonban, hogy az így megállapítandó évi javadalmazás az ugyanabban vagy szomszéd dos üzemben és ugyanabban az időben hasonló munkát végzett alkalmazottak szokásos évi átlagos keresetét elérje. Időszaki üzemeknél az átlagos napi keresmény megállapításánál csak a tényleges üzemnapok veendők számitásba, 7*
