Főrendiházi irományok, 1906. VI. kötet • 313-352. sz.
Irományszámok - 1906-317
28 317. szám. mázott munkásokat, ide értve a gépészt is, ha azok nincsenek az emiitett törvény 25. §-a szerint biztosítva, köteles az 1900. évi XVI. t.-cz. és az előbb emiitett törvényczikk értelmében szervezett gazdasági munkás- és cselédsegélypénztár rendkívüli tagjául felvétetni s a tagsági díjat (egy korona) helyettük megfizetni ; kivévén, ha meggyőződött arról, hogy az illető a pénztárnál mint rendes vagy rendkívüli tag, vagy mint gazdasági cseléd baleset esetére már biztosítva van. Ha a gép tulajdonosa az e bekezdésben reá rótt kötelességének nem tesz eleget: e mulasztásból eredő teljes kárért a munkásnak, illetőleg jogutódainak akkor is felelős, ha a munkaközben bekövetkezett baleset körül őt különben semmiféle gondatlanság se terheli. A kereskedelemügyi minister felhatalmaztatik, hogy a balesetbiztosítási kötelezettséget rendeleti utón és áz 1884: XVII. t.-cz. 183. §. a) pontja alá tartozó munkálatok és üzemek tekintetében a földmivelésügyi ministerrel egyetértőleg, az alkalmazottakra nézve baleseti veszélylyel járó más üzemekre is kiterjeszthesse. Az e tárgyban kiadott rendelet és annak minden módosítása az országgyűlésnek bemutatandó. 4, §. Belföldi üzemek állandóan külföldön foglalkoztatott magyar honosságú alkalmazottai az 1—3. §§-ban megállapított módon biztosításra kötelezettek, hacsak nincsenek már annak az államnak törvényei szerint biztosítva, a melynek területén hivatásukat teljesitik. Belföldi üzemek ideiglenesen külföldön foglalkoztatott biztosításra kötelezett magyar honosságú alkalmazottai az e törvény szerinti biztosítás előnyeit egyaránt élvezik, akár bel-, akár külföldön érte őket az e törvény értelmében biztosítás alapjául szolgáló betegség vagy baleset, kivéve, ha az alkalmazott az illető külföldi állam törvényei szerint ott betegség vagy baleset esetére biztosíttatott. 5. §• Belföldi üzemekben alkalmazott külföldi honosok a betegség esetére való biztosítás tekintetében minden esetben, a balesetbiztosítás tekintetében pedig csak akkor esnek egyenlő elbánás alá a magyar honosokkal, ha az illető állam a területén alkalmazott magyar honosokkal szemben hasonló eljárást követ. Oly államok alattvalóival szemben, melyekben a balesetbiztosítás nincs törvényesen rendezve, a kereskedelemügyi minister a 3. §-ban emiitett biztosítási kötelezettséget a viszonosságra való tekintet nélkül is elrendelheti. Ô. §• Az a vállalat, melynek üzeme az ország határán túl terjed, csak az egyik államban esik biztosítási kötelezettség alá; erre nézve a vállalat székhelye az irányadó. Ha azonban az ily vállalatnak belföldön állandó képviselősége van, az ennek jogköre alá tartozó alkalmazottak e törvény szerint esnek biztosítási kötelezettség alá. Az első bekezdésben emiitett üzemek bel- és külföldi honos alkalmazottai viszonosság esetében a biztosítás szempontjából az 5. §. szerint egyenlő elbánás* ban részesülnek.
