Főrendiházi irományok, 1906. VI. kötet • 313-352. sz.
Irományszámok - 1906-317
317. szám. 137 eVenkint 16.329 korona volna fizetendő. Ugyanazon alapon számítva a tőkefedezeti rendszer szerinti évi átlagos hozzájárulás csak 10.395 korona Volna. E mathematikailag levezetett bizonyításokhoz azonban kétség fér. Nagyon sok íiigg ugyanis — hogy e számitás tényleg bizonyitó erővel birjon — attól, hogy az úgynevezett állandósulási idő mikor következik be. E tekintetben pedig ez az első pillanatra nagyon tetszetős számitás nem nyújt szilárd támaszt, mert szerzője számításainál tulajdonképen nem a balesetbiztosítás, hanem a német aggkorbiztositás halálozási táblázatát vette számitása alapjául, a mely kétségtelenül sokkal könnyebben kapható meg, mint a balesetbiztosításra vonatkozó. így kapott 57 évi mozgalmat és csak az 58-diki évi>ön megállapodást a járadékéivezők számában. Teljesen pozitiv alapon egyetlen szakértő számitása sem nyugszik, a legtöbb — a ki részletes számitásokat végzett — ugyancsak az aggkor -biztosi tás halálozási táblázataiból indult ki, a mi már egymaga is elég ok arra, hogy számításaik eredményeit bizonyos fentartással fogadjuk. Mennyire eltérők e tekintetben a szakértők számitásai, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy némelyek a megállapodási időpontot (Boharrungs-Zustand) 50, mások 60—75 évben veszik fel Megnehezíti még a számítást és összehasonlítást az is, hogy azok alapjául Németországra vonatkozólag nem a tiszta felosztó-kirovó rendszer vétetett, hanem a nagy tartalékalappal való kombináczió, melylyel Németország tulajdonképen egy harmadik fedezeti módra tért át. Abban az egyben azonban megegyezik valamennyi meghallgatott szakértő, hogy a német felosztó-kirovó rendszer az első évtől kezdve 17—20 évig tetemesen olcsóbb az osztrák tőkefedezeti rendszernél, illetőleg csak a biztosítás 17 — 20. évében éri el a járulék azt az összeget, melyet az osztrák tőkefedezeti rendszer mellett már az első évtől kezdve kell viselni. Némelyek szerint a 17., mások szerint a 20. év után azonban a német rendszer szerint a járulékok magasabbak lesznek, mint az osztrákok, eleintén kisebb emelkedéssel, később nagyobbal, ugy hogy míg az u. n. megállapodási időben az osztrák teher fejenként 12 K-t tesz majd ki, a németországi 20 márkára fog emelkedni. Érdekesen világítja meg különben a kórdóst az egyik szakértő következő Összeállítása: A német és osztrák rendszer szermt csak a kártalanítási költségekot véve, tehát az igazgatási költségek leszámításával, esik 1000 K. munkabér« egységre: Tökefedezési Tökefedozési rendszer szerint rendszer tehát szerint -f- több — kovosobb 84-50 K. B5'95 K. — •— 211*90 » 57*— » —•— 815— » — •— » 35935 R. Ennélfogva fizetendő 60 év alatt a felosztó-kirovó rendszer szerint !*357 K. 80 f, a tőkefedezeti rendszer mellett 1-111 K. 40 f, vagyis végeredményében a tőkefedezeti rendszer szerint 60 óv alatt 359 K. 35 fillérrel több, illetve 112 K. 95 fillérrel kevesebb - 246 K. 40 fillérrel több. Ë szerint 1910-ig, tehát kereken húsz évig olcsóbb a felosztó-kirovó rendszer, azontúl azonban a 60. évig úgy emelkedik, hogy 1910-től 1959-íg l n.vndi iromány. VT. 190G— T'Mt i 18 Években összesen Kirovórendszer szorint 1890—1896 . i . 28-55 K. 1897—1909 . . . 154-90 » 1910—1959 . . . 1.174-35 »
