Főrendiházi irományok, 1906. VI. kötet • 313-352. sz.
Irományszámok - 1906-317
126 317. szám. fogva még hatványozattabban bizonyul szűknek, a 100 veszélyarányszámegység (Gefahrenprozent) felvételével segit, a melyekről azonban csak a díjszabásban (Beitragstarif) szól, de a melyeket a veszélyességi táblázatnál nem emlit. Világos tehát, hogy itt az egyes üzemek besorozásánál a besorozást végzők egyéni belátására nagyon sok van bizva. Még több bízatott pedig a teleszkóprendszer elfogadása által. Ebből a különbségből folyik a német és osztrák veszélyességi táblázatoknak az a további különbsége, hogy az előbbinél az úgynevezett veszélyességi osztályoknak csak névleges jelentőségük van. A veszélyességi osztály, melyet itt rendesen A), li), C) stb. betűkkel jelölnek, összeesik a veszélyességi arányszámmal (Gefahrenziffer). A hány veszélyességi osztály van, ugyanannyi-arányszám szerepel. A hol törtszám szerepel mint arányszám, ott ez a szám tulajdonképen uj osztályt is alkot. Az utóbbi rendszernél azonban az osztásoknak, melyeket itt római számokkal jelölnek, fontos szerepük van, mert ez mutatja meg, hogy a díjszabás (Beitragstarif) mely osztályában keressük valamely üzem veszélyességi arányszámát, melyet az illető osztályban foglalt arányszámok között a konkrét viszonyokat figyelembe vevő egyéni becslés állapit meg. Végül különbség a két veszélyességi táblázati rendszer között az is, hogy a ^németnél a veszélyességi táblázat egyúttal a járulékfizetésnek is mutató táblája. Ezért neve itt »Gefahren-Tarif«. Az osztrák veszélyességi táblázat ellenben csak a veszélyességi osztályozás, mint maga a hivatalos elnevezés is mondja: »Eintheilung in Gefahrenklassen«. A veszélyességi táblázatok bármelyik rendszerét fogadja is el az országos munkásbetegsegélyző és baleset-biztosító pénztár, ez teljesen saját elhatározásától fog függni. A törvényjavaslat szabad kezet biztosit annak ebben. A törvényjavaslat e rendelkezésében is az a törekvés jut kifejezésre, hogy a tiszta szövetkezeti alapon szervezendő balesetbiztosító pénztár autonómiája minden belügyében megőriztessék és hogy igy mint szövetkezeti alakulat, pénzügyeinek miként való berendezéseért is első sorban magát a szövetkezetet terhelje a felelősség, a szövetkezet eleven élete csak ilyen közvetetlen vagyoni érdekeltség ' mellett lóvén fentartható. A balesetek gyakoriságán felépülő veszélyességi táblázat megállapítása a pénztár legfontosabb belügye, még pedig az egyes tagokat vagyonilag közvetetlenül érdeklő fontos feladata lóvén, méltányos, hogy annak megalkotásában az összes tagok részt vehessenek. Ezért a javaslat a veszélyességi táblázat megalkotását nem tartja fenn az igazgatóságnak, hanem arra kifejezetten a pénztár közgyűlését, mint a pénztárnak azon szervét mondja ki illetékesnek, mely az összes tagokat közvetetlenül foglalja magában. Csupán az első veszélyességi táblázat az, melynek megalkotását a törvényjavaslat az állami munkásbiztositási hivatalra bizza, miután az első táblázat megalkotása oly beható és alapos tanulmányozást igényel, melyre az önkormányzati szervek már ebbeli jellegüknél fogva is, alkalmasaknak alig tekinthetők. Az állami munkásbiztositási hivatal által megállapított első veszélyességi táblázatot azonban a pénztár közgyűlése saját hatáskörében módosíthatja, mihelyt annak szüksége felmerül. A veszélyességi táblázatoknak statisztikai, még pedig alapos balesetstatisztikai anyag feldolgozása alapján keli készülniök. Egy ilyen, még pedig lehetőleg hosszú időre szóló és a balesetbiztosítás körébe bevont minden iparágra részletesen kiterjedő baleset-statisztikára van szükségünk, ha az egyes üzemcsoportok egymáshoz való veszélyességi arányát a balesetbiztosítás