Főrendiházi irományok, 1906. VI. kötet • 313-352. sz.

Irományszámok - 1906-317

102 317. szám. az ipari és a gyári alkalmazottak mellett a kereskedelmi alkalmazottaknak az előbbiektől részben eltérő és különleges jogviszonyoknak alávetett köre is megemlittetik, czélszerímek mutatkozik ; másfelől pedig azért, mert az alkalmazottak biztositásba bevont köreinek felemlítése a törvényjavaslat tárgyi tartalmának jobban megfelel és a biztositási kötelezettség alá vont egyének tekintetében közelebbi tájékoztatást is nyújt. I. RÉSZ. Anyagi rendelkezések. I. FEJEZET. Biztosítási kötelezettség, 1—3. §§; A törvényjavaslat 1. §-a a betegség esetére való biztositás körét állapítja meg. E szakasznak a rendelkezései részben azonosak az 1891 : XIV. t.-cz. vonatkozó 2. §-ának rendelkezéseivel. Nevezetesen az ezen §. 1., 3., 5, 12., 13. és 15. pontjaiban megállapított foglalkozásoknál alkalmazottakra a biztositási kötelezettséget általában már az 1891 : XIV. t.-cz. idézett 2. §-a terjesztette ki. E foglalkozásokra nézve a törvényjavaslat 1. §-a a törvény 2. §-ával szemben csak annyi változtatást tervez, bogy a 3. pontban a bányák és kohók mellett a sóműveket, a melyek nem vonhatók a bányák szarosabb értelemben vett fogalma alá, külön felemlíti. Ugyancsak külön felemlíti a kőés földanyagok törésével ós feldolgozásával foglalkozó üzemeket, telepeket ós munkákat, a melyeknek az idézett pontban fölsorolt egyéb vállalatok és munkák alá vonása tekintetében e nélkül kétségek merülhetnének fel. i Míg a törvény 2. §-ának c) pontja csupán nagyobb építkezésekről szól ós ez építkezések közelebbi megjelölésére nézve az 57. §-ban tartalmazott intézkedést, addig a törvényjavaslat 1. §-ának 5. pontja a biztositási kötelezettség meghatározásánál részletesen felsorolja azokat az építkezéseket, a melyeket a törvényjavaslat a nagyobb épitkezések forgalom-meghatározása alatt érteni kivan és a felsorolásban a törvény 57. §-ában nem említett, azonban a vállalatok lényegénél ós természeténél fogva szintén idetartozó építkezéseket is felemiit. így nevezetesen a törvény 57. §-a csak a közúti, vasúti, vízi, vagy erődítési építkezésekről szól. A taxáczió teljessége érdekében tehát, miután ez épitkezések az előbbiekkel teljesen azonos elbánás alá esnek, a híd-, alagút-, gát-, csatorna-, kikötő-, vízvezeték-, gáz- és villamvilágító-vezeték építkezések felsorolása szintén szükséges. A törvényjavaslat 1. §-ának 12. pontja a törvény 2. §-ának d) pontját kiegészíti azzal, hogy a vasúti üzemek a hajtó eiőre való tekintet nélkül esnek biztosítási kötelezettség alá, továbbá, hogy biztosításra kötelezettek a vasúti üzemek építkezéseinél és fentartási munkáinál alkalmazottak is, úgyszintén a posta, távírda és távbeszélő intézetek építkezési és fentartási munkáinál alkalmazottak, mely kiegészítés a biztosításra kötelezettek körének - pontosabb meghatározása érdekében gyakorlati tapasztalatok szerint is kívánatosnak és szükségesnek mutatkozott. A postaintézetek alatt természetesen az állammal szerződéses viszonyban álló postamesterek vállalata is értendő. A törvényjavaslat 1. §-ának 13. pontja a hajózási vállalatok mellett megemlíti a hajóétkezőket is, mint olyan vállalatokat, melyeknek alkalma-