Főrendiházi irományok, 1906. V. kötet • 279-312. sz.
Irományszámok - 1906-280
34 280 szám. Azonfelül az éghajlati viszonyokra, valamint egyébként a magas építmények tartósságára való figyelemmel czólszerűnek mutatkozott a társaságnak azt a kérelmét is számba venni, hogy az összes állomási és őrházi melléképítmények falazva állíttassanak elő, miután ezen építmények bár költségesebb, de jobb és a különleges viszonyoknak megfelelőbb kivitele, a kisebb fentartási kiadásokban és az épületek tartósságában ellenértéket talál. A h. é. vasút megépítésére és üzleti megfelelő berendezésére szükséges tényleges tőke pályakilométerenkint 59.738 koronában, vagyis összesen 3,082.500 koronában állapíttatott meg, mely összegből forgalmi eszközök beszerzésére 361.200 korona, tartalékalap képzésére pedig 20.000 korona*fordítandó. A tartalékalap a kibocsátási árfolyamon számított elsőbbségi részvényekből — melyek rendeltetésszerű felhasználásukig osztalékban nem részesülnek — alkottatik meg, mindazonáltal oly kikötéssel, hogy a fmanczirozó, a tartalékalap igénybevétele esetén, a czimleteknek legalább is a kibocsátási árfolyamon leendő értékesítéséért szavatol. A 3,082.500 korona tényleges építési és üzletberendezési tőke 35°/o, vagyis 1,078.800 korona az 1888. évi IV. t.-czikk 10. §-a értelmében törzsrészvények, továbbá 65°/ 0 , vagyis 2.003,700 korona pedig 5°/ 0-os osztalékra jogosító 78°/o-os árfolyammal számított elsőbbségi részvények kibocsátása útján szereztetik be. Az 1,078.800 korona törzsrészvénytőkének Verőcze vármegye részéről a h. é. vasút javára törzsrészvények ellenében biztosított 200.000-korona hozzá járuláson felüli 878.000 koronát tevő részét a magánérdekeltsóg jegyezte. Amennyiben a h. é. vasút m. kir. posta szállítására igénybe vétetnék, az 1888. évi IV. t-cz. 4-ik §-a alapján a posta szállításért, ennek megkezdése napjától számított 50 éven át évi 3600 korona átalány fizettetnék, mely az üzleti jövedelmek javára szolgálna. A h. é. vasút üzletét a társaság sóját kezelésében fogja ellátni. Az előadottak alapján kérem a t. Képviselőházat, hogy a vörösmajor— vocini fővonalból és vörösmajor—orahovicai illetve humljáni—drenováczi szárnyvonalakból álló h. é. vasútnak engedélyezésére vonatkozó ezen jelentésemet tudomásul venni s azt hasonló czélból a Főrendiházzal is közölni méltóztassék. Budapest, 1906. május hó 12-én. Kossuth Ferenci s. h kereskedelemügyi m. kir. minister.