Főrendiházi irományok, 1906. V. kötet • 279-312. sz.

Irományszámok - 1906-289

28Ö. szám. 265 Ellenben az engedélyesek az általuk a kereskedelemügyi magyar királyi minister részéről már jóváhagyott terveknek bármily tekintetből ldvánt megváltoztatásához a nevezett minister engedélyét mindenkor előzetesen kieszközölni tartoznak. A pálya épitését engedélyesek az engedélyokirat keltétől számitott egy év alatt befejezni és a pályát a közforgalomnak átadni tartoznak. 5. §. Kötelesek engedélyesek Arad szab. kir. város, továbbá Arad vármegye közönségével a városi közterületek, illetve a törvényhatósági közutak igénybevételére nézve az 1888. évi IV. t.-cz. 8. §-a értelmében a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyásának fentartásával szerződést kötni. A vasút kiépítése és üzlete czéljaira a kisajátítási jog az 1881. évi XLI. törvényezikk értelmében ezennel engedélyeztetik. Engedélyesek a kisajátítási és kártalanítási ügyeket, utóbbiakat aniryiban, a mennyiben a birói útra nem tereitettek volna, a jelen engedélyokirat 10. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt rendezni tartoznak. 6. §. A m. kir. államvasutak arad—temesvári vonalának Aradnál és arad— tövisi vonalának Gyoroknál szükségessé váló keresztezése és az ennek folytán szükséges új építkezések és átalakítások eszközlése iránt engedélyesek a m, kir. államvasutak igazgatóságával a kfereskedelemügyi magyar királyi minister előző jóváhagyásának fentartása mellett egyezségre lépni kötelesek. A keresztezés folytán szükségessé váló új építkezések és átalakítások költségeit engedélyesek az líj építési tőkéből fedezni tartoznak. Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (péage-jog) használatára, végül egyes iparvágányoknak a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződéseket engedélyesek csakis a kereskedelemügyi magyar királyi minis tértől előzetesen kieszközí)lt engedély alapján köthetnek; viszont azonban kötelesek engedélyesek más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyesek vasutjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (péage-jog) használata, végül az iparvágányoknak az engedélyesok vasutján való átvezetése akár engedély okiratilag, akár a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélyével biztosíttatott. A mennyiben pedig úgy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, a feltételeket a kereskedelemügj'i m. kir. minister fogja rendeleti utón az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. 7. §• Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 2,510.000 K, azaz: Kétmillióötszáztizezer koronaFőrendi iromány. V. 1906—1911. 31