Főrendiházi irományok, 1906. V. kötet • 279-312. sz.
Irományszámok - 1906-285
285. szám. 173 < vagy később kiadandó ministeri rendeletek egyes hozzájáró utakra nézve eltérő megállapításokat nem tartalmaznak, valamint az állomási fönsikou kocsiközlekedésre szolgáló területek 015 m. vastag kőalappal és ugyanilyen vastag kavicsboritással létesítendők. Az állomások előtereinek, illetve kezelési területeinek és rakhelyeinek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, rendszerint 10 cm. vastag kavicsréteggel boritandók. Az őrházi fensikok, valamint a vontatási telepeknek vágányzatok és építmények által el nem foglalt részei 5 cm. vastag kavicsboritással látandók el. Az állomásokon, a fensiknak és különösen a vágányok beágyazásának szárazon tartására, a szükséghez képest szabványszerü szivárgók létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m 2 , és minden egyes állomási és vonalőrháznál szintén kertnek legalább 1.000 m 2-nyi, a célra alkalmas fekvésű és minőségű földterület beváltandó, illetve kisajátítandó. Az állomási kertek abban az esetben, ha azok a tervszerinti helyen nem esnek vizenyős, mocsaras vagy ár-, illetve belvizterületekre, feltöltetlenül hagyhatók, de mindenkor a szükséghez képest termőfölddel boritandók. III. Felépítmény. A pálya 1'435 méter nyomtávval építendő. A sínek, melyek acélból gyártandók, folyóméterenként 23*6 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek és függő sinkötés alkalmazásával oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevételök 6.000 (hatezer) kilogramm keréknyomás alatt négyzet cm.-ként 1000 kilogrammot meg ne haladjon. A vágányok egymástóli távolsága — középtől-középig mérve — a helyi érdekű vasút saját állomásain 4*5 m.-nél, Kecskemét személypályaudvaron 4*75 m.-nél, az uj helyi érdekű vasút nyilt vonalán pedig 3*6 m.-nél kisebb nem lehet. Engedélyesek kötelesek a különböző felépítményi anyagoknak a vágányokhoz tényleg felhasznált mennyiségek után számított Y 20 / 0^» azonkívül a 23*6 kg.-os sínrendszernek megfelelő két teljes váltót és keresztezést, két egész kitérőhöz szükséges teljes talpfacsoportokkal együtt, tartalékul az épitési alapból beszerezni s az üzletnek rendelkezésre bocsátani, ezen tartalékokba azonban nem számithatók be azon készletek, melyeket a jótállási idő alatt megromló felépítményi vases acélanyagok kicserélésére a szállító gyárak tartoznak átadni. Bárminő épitési célokra — ideértve a pálya és tartozékainak bekavicsolását, illetve behomokolását is — az engedélyezett vasút végleges felépítményéhez szánt váltókat, keresztezéseket, közönséges talpfákat, talpfacsoportokat, csavarokat és sinszegeket egyáltalában nem szabad használatba venni, a síneket, valamint esetleg még a hevedereket és alátétlemezeket pedig csakis azon határozott kikötéssel, hogy az ideiglenes használatból kikerült ilynemű anyagok — a nyilt pálya vágányának és az állomásokon vonatkeresztezésre szolgáló átmenő fővágányoknak kizárásával — még az állomások többi mellékvágányaiban is csak akkor és csak annyiban lesznek alkalmazhatók, ha és a mennyiben azok az épités ellenőrzésével megbízott szakközegek által gondosan és szigorúan megvizsgáltatván, minden tekintetben teljesen sérületleneknek és kifogástalanoknak fognak találtatni. Épités alatt álló vasutvonalak felépítményének ideiglenes célokra való használata tekintetében a m. kir. államvasutak legújabb részletes feltótfüzetének a
