Főrendiházi irományok, 1906. V. kötet • 279-312. sz.

Irományszámok - 1906-285

164 285. szám. a vasúti támszerkezetekre állami távírda- vagy távbeszélő vezetékek is erősíttetnek fel, engedélyesek az állami és vasúti vezetékek közös támszerkezeteken haladó vonalhossza után csak a vasúti vezetékek anyagainak árát és az összes egyéb épitési költségeknek a vezetékszámmal arányos részét kötelesek megtéríteni. A vasúti távírda, távbeszélő és villamos jelzőberendezések az 1888. évi XXXI. törvénycikk 11. §ában körülírt következmények terhe alatt csakis vasutüzleti czélokra és csakis a vasút közegei által, állami és magántáviratok továbbítására pedig csak a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kért külön engedély alapján használhatók. A berendezések felügyeletét és ellenőrzését a vaspályavonal területére illetékes posta- és távirdaigazgatóság gyakorolja. Az e célból kiküldött tisztviselőknek jogában áll a berendezések állomásain az ellenőrzést az általuk célszerűnek tartott módon bármikor gyakorolni és engedélyesek kötelesek a kivánt segédkezést és fel világosi tásokat megadni. 19. §. Mihelyt a polgári vagy katonai forgalom a jelenleg engedélyezett vonalon annyira növekedett, hogy az éjjeli szolgálat és gyorsabb forgalom berendezése a kereskedelemügyi magyar királyi minister egyoldalú megítélése szerint kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkozand, az engedélyesek kötelesek lesznek saját költségükön mindazon berendezéseket eszközölni és mindazon biztonsági intézkedéseket megtenni, melyek a fennálló szabályok és utasítások szerint szükségesek, s illetőleg amelyek a. kereskedelemügyi magyar királyi minister részéről, hivatkozással azon szabályokra, követeltetni fognak. Amennyiben azonban a katonai forgalom érdekében az engedélyezés alkalmával alapul vett teljesítési képesség határán túlmenő berendezések kívántatnának, ezek csakis engedélyesek hozzájárulásával lesznek érvényesíthetők. Mihelyt az engedélyezett vasút évi elegybevétele kilométerenkint 28.000 koronát elér, kötelesek az engedélyesek a kereskedelemügyi magyar királyi minister rendeletére minden kárpótlás nélkül vagy a második vágányt kiépiteni, vagy pedig a vasutat elsőrangú főpályává átépíteni. Ezen kötelezettség teljesítése azonban engedélyesektől csak az alább megállapított engedélytartam első 70 éve alatt követelhető. 20. §. Az engedélyesek kötelesek az engedélyezett vasút üzletéről a számadásokat az érvényben álló számlázási minta szerint vezetni s a lezárt üzleti számlát, a vagyonmérleg, nyereség- és veszteségszámlával együtt, legkésőbb a számadási évet követő május hó végéig a kereskedelemügyi magyar királyi ministerhez bemutatni. Kötelesek továbbá az engedélyesek a forgalom és üzlet eredményeit részletesen kitüntető évi jelentést szerkeszteni s közhirré tenni s mindennemű a felügyeleti hatóságok által kivánt statisztikai adatot beszolgáltatni. 21. §• Engedélyesek kötelesek jelen engedélyokirat keltétől számított három hó alatt részvénytársaságot alapítani. E részvénytársaság felhatalmaztatik, hogy a tényleges épitési és üzletberendezési költség beszerzése céljából névre vagy