Főrendiházi irományok, 1906. V. kötet • 279-312. sz.

Irományszámok - 1906-284

284. szám. 145 kozólag alább álló általános kikötés betartása mellett — egészen fából is készíthetők lesznek. Feltöltés által fedett közúti műtárgyakra nézve a hasonnemű és szerkezetű vasúti átereszekre vonatkozólag előirt feltételek mérvadók; 030 méternél nem nagyobb nyilassal biró fedett utátereszek azonban kellően indokolt esetekben mint tölgy- vagy vörösfenyőfa-tömlők is engedélyeztetni fognak. Általános érvénynyel mindazon vasúti és közúti műtárgyakra nézve, melyeknél a fentebbiekben foglalt hatarozmányok értelmében fának az alkalmazása egyáltalában szóba jöhet, kiköttetik, hogy hidpadlózatokhoz és hidlásokhoz, valamint hidfőkhöz, hidjármakhoz, jégtörőkhöz, alapczölöpökhöz és alaprácsokhoz, fal- és süveggerendákhoz csakis tölgy- vagy vörösfenyőfát, ékekhez pedig kizárólag csak tölgyfát szabad használni. Hidak és átereszek, támasztó- és bélésfalak, valamint általában alapozást igénylő más építmények és munkák is minden körülmények közt teljesen hordképesen, kellően szilárdan és akképen alapozandók, hogy az alapnak különösen egyenetlen ülepedése, alámosása, felázása vagy felfagyása be ne állhasson. Mindezen követelmények szemmel tartásával az alapozások módja és mélysége minden egyes esetben — a terep- és talajviszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek, valamint egyes műtárgyakat és épitményeket illetőleg az azokra nézve netalán más helyen külön előirt vagy előirandó feltételeknek megfelelően — az alapgödrök kiemelése és a felmerülő szükséghez képest esetleg a munkák végrehajtása közben fog megállapittatni. E tekintetben azonban határozottan kiköttetik, hogy 080 méternél bizonyos mértékig kisebb mélységre a természetes, nőtt talajba lenyúló alapozást r— még kedvezőbb viszonyok és legjobb minőségű talaj mellett is — csak azon különleges esetekben szabad előállitani, a melyekben az illető falak minden oldalról kellően széles és a terep szinvonalától mérve legalább 0*80 m. magas feltöltéssel teljesen körülfogva, illetve védve vannak. Az összes átereszek és hidak, támasztó- és bélésfalak stb. mindennemű falazatainak előállitásához kizárólag csakis román vagy — az esetről-esetre történő megállapításhoz, illetve elrendeléshez képest — portland-czement, homok és viz megfelelő arányú vegyítésével készítendő vízálló habarcsot szabad használni. A vashordszerkezetű műtárgyakra vonatkozó mindazon adatokat, melyek arra a czélra szükségesek, hogy a hidtörzskönyvek az érvényben álló, vagy netalán még kiadandó szabályzatoknak és rendeleteknek megfelelőleg elkészíthetők legyenek, tartozik az engedélyes a tényleges kivitellel mindenben megegyezően összeállítani és a felülvizsgálati műveletekkel együtt — mint ezek kiegészítő mellékleteit — felterjeszteni. Utszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye, az eredeti út felépítményének megfelelően, vagy kőalapból és kavicsból vagy csak kavicsból állitandók elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sinszáltól számitandó 8—8 m. hosszúságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. magasságban kavicsolandók. Az állomási hozzájáró utak, a mennyiben a közigazgatási bejárásról vagy esetleges pótbejárásokról felvett jegyzőkönyv és az azokat helybenhagyó vagy később kiadandó ministeri rendeletek egyes hozzájáró utakra nézve eltérő meg* állapításokat nem tartalmaznak, valamint az állomási fönsikon kocsiközlekedésre szolgáló területek 0*15 méter vastag kőalappal és ugyanilyen vastag kavicsboritássa) létesítendők. Az állomási terek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, 10 Cr

n., az őrházi fensikok pedig 5 cm. vastag kavicsréteggel boritandók. Főrendi iromány. V. 1906—1911. 19