Főrendiházi irományok, 1906. V. kötet • 279-312. sz.

Irományszámok - 1906-284

142 284. szám. Az emiitett államvasuti szabványok érvényessége tekintetében kivételnek csak annyiban lehet helye, amennyiben az alábbi fejezetek netalán eltérő megállapi­tásokat tartalmaznának. ÍL Aíópitmény, A pálya alépítménye egy vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 5 (öt) °/oo-ben állapittatik meg. A kanyarulatoknak a nyilt pályán 300 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok; mindazonáltal kivételesen 250 méter félátmérőjű iv alkalmazható a tapolczai vonalnak a balatonszentgyörgy-keszthelyi helyi érdekű vasutból való ki­ágazásánál. Általában a pálya irány- és lejtési viszonyait a kivitel czéljaíra készítendő építési tervezetben sem szabad akként megválasztani, illetve olyképen megvál­toztatni, hogy kedvezőtlenebbek legyenek azoknál, melyek a korábbi eljárások és tárgyalások, valamint a vasút költségelése és engedélyezése alapjául szolgált tervekben elfogadva, illetőleg megállapítva lettek. Különösen mérvadó ezen kikötés az itt megszabott maximális lejt viszonyokra és minimalis Ívsugarakra nézve, melyek lényegesen más helyen és nagyobb számban, illetve kiterjedés­ben, mint a fentebb emiitett eredeti tervekben előfordulnak, egyáltalán csak kivételes esetekben, és ezekben is csak akkor és csak annyiban lesznek alkal­mazhatók, ha és amennyiben azt a kereskedelemügyi minister az engedélyes előzetes kérvényére, az ebben részletesen kifejtendő és kellőleg beigazolandó körülmények és viszonyok által teljesen megokoltnak, s ennek folytán, valamint egyéb tekintetekből is megengedhetőnek fozja találni. A pálya szabványos koronaszélessége, az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, 4*0 (négy) méter legyen. Görbületekben a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány-kibővitésnek megfelőlen kiszélesitendő. A töltések — azok magasságához és anyagához képest — bezárólag 2*5 m. magasságig l x /2 vagy l 1 /* lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig leg­alább 172 lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének és minőségének, valamint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak és körülményeknek megfelelően állitandók elő. Azonban egy lábasnál meredekebbek ezen lejtők csakis erre minden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. Vízszintesben vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel tervezendők és készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltés felőli lejtői ellenben ugyanoly rézsüvei készítendők, mint maguk a töltések. Mindennemű anyagtermelési és lerakási helyek mindig a földterületek lehető kímélésével, köz- és magánérdekek károsítása nélkül, valamint akképen válasz­tandók, illetve állapitaudókmeg és úgy létesítendők, hogy azok a közlekedésre és vízlefolyásra, valamint a pályatest és tartozékainak megfelelő és czélszeríí előállítására és fentartására nehézséget, akadályt vagy veszélyt ne képezhessenek, továbbá hogy azok minél rendesebb és szabályosabb alakkal és fenékkel, illetve koronával bírjanak. Megálhpittatik azonkívül, hogy nem szabad anya^lerakási helyeket akként elrendezni és az anyaglerakást olyképen eszközölni, hogy az által a pá,-

Next

/
Thumbnails
Contents